Szülőként mit szólnátok ehhez a döntéshez?

Nem vagyok szülő, de az összeköltözésnek a leírtak alapján itt az ideje, ha fenn tudjátok tartani magatok.

Az eljegyzéssel viszont várjatok még, hogy a fiú is befejezze a sulit.

Felnőtt emberekről beszélünk, akik már 5 éve együtt vannak... És ha a fiú még nem dolgozik, akkor mi van?

Költözzenek csak össze, éljék az életüket.

ennyi idősen összeköltözni 5 év után normális, ha a fiú vállalna mondjuk diákmelót, vagy valami egyszerűt, amit tu tanulás mellett, akkor semmi hiba. Gondolom a fiú nem csak kihasználni akarja és élősködni. Eljegyzést lehet tartani (bár ahoz a fiúnak is kellene egy kis kereset), az még nem lagzi, nem attól függ, hogy hogy élnek, hanem hogy hogy állnak egymáshoz.

Miért lenne ez durva? Bár a fiúnak is illene beszállni valamivel az anyagiakba!

Én 23 N vagyok, a párom 22 F, és 2,5 éve élünk együtt. Még mind a ketten egyetemisták vagyunk, egy ideig albérletben laktunk, amibe a szülők segítettek be egy picit. Később a párom szülei vettek egy lakást a városban, így ezzel a segítséggel most önállóan fedezzük a kiadásainkat.

(Kiadtuk az egyik szobát, van ösztöndíjunk (szociális és tanulmányi, ezen kívül nekem még van diákhitelem, alkalmilag vállalgatunk munkát is, amennyire lehetséges).

Az összeköltözést nem találtam korainak, az eljegyzés is érik részemről, de úgy vélem, hogy amíg nincs pénzünk arra, hogy egy esküvőt megszervezzünk olyannak, amilyennek szeretnénk, nincs értelme az eljegyzésnek.

Ha maguk meg tudnak élni, akkor miér ne? De ha azt várják, hogy a szülők fizessék a szerelmi fészket, akkor viszont az én válaszom az, hogy nem, sajnálom, de így nem. Ha ne adja Isten valamiért meg szakítanak, akkor megy a vita, hogy a mosógépet a lány anyukája vette, de a hűtőt a fiú apukája?

Mi is ennyi idősen költöztünk össze, de nálunk a vőlegényemnek fix jövedelme volt, nekem pedig olyan ösztöndíjam, ami felér egy keresettel, így nem vártuk el a szülőktől, hogy ők fizessenek bármit is. Ha adtak, elfogadtuk, de soha nem kértünk. Szerintem várjatok addig, amíg a lánynak lesz biztos munkája, és a fiú is vagy talál diákmunkát magának, vagy olyan tanulmányi eredményt mutat fel, amiért már szép ösztöndíj jár. Sajnos nem olyan egyszerű a közös albérlet fenntartása, mint amilyennek elsőre tűnik (számlák, berendezés, albérleti díj, étel, tisztítószerek, gyógyszerek, ha valaki megbetegszik stb.). Nagyon meg kell tervezni előre, hogy miből futja mindenre.