Reggel iskolába menet előtt "furcsák" voltak a szüleim. Vajon miért?

Anyukám keltett mert késő estéig tanultam, és ezért általában ideges, hogy én nem bírok felkelni időben... Felkeltem, kimentem a konyhába, és kezdi először Anyukám az egészet. Hogy mocskos a csizmád, keressél hajgumit, stb. Tapasztalatból tudom, hogy mikor kell indulnom, mire van időm, ezért időhöz illően kelek fel, de Ő ezt nem képes felfogni. Apukám ezalatt ült és olvasott, és ha valamit Anya szólt, megvédett.. Mondtam neki reggel, hogy igen furcsák vagytok... Erre Apa kiabálva, hogy már most vagyunk? Na várjál csak.. Most még nem kezdem de majd ha hazajössz adok én neked, igen jó dolgod van hogy szombat-vasárnap délutánig alszol, stb. Már Anyukám visszavett, Apukám elkezdte... Sírva mentem el iskolába és ezért eléggé rossz napom volt... Ahogy hazaértem a szüleim itthon voltak, köszöntem nekik, Anya köszönt de Apa nem.. Valami vicces kedvükben voltak, vagy nem is tudom. Mondta Apa hogy röhögd már el magad... Egyáltalán nem illik neked ez a savanyú pofa. Kivittem az előszobába felakasztani a kabátomat és kimentem a nyuszijaimhoz. Mire jöttem vissza Anyukám már készült menni dolgozni, vele beszélgettünk, de Apa nem valami beszédes..

Mit gondoltok, mitől van ez?

Már azt is megköszönöm hogy ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa...