Segítség! Hogyan reagáljam le? Mit mondjak?

Hát én ha belegondolok nem sokat beszélgetek apukámmal, de megvagyunk egymás körül, de inkább anyuval. Nem vagyunk rosszban azért. De ha belegondolok tényleg azért nem különösebben dumálunk, főleg komolyabb témákról, mert még alig kezdem el, már sem jó. Én sose semmi jót nem tudok mondani, és ez igen eltud szomorítani. Mert persze van, hogy utólag mondja, hogy jót mondtam, igazam volt, de addig már újra összetört az első automata reakciójával. Én csak anyunak szoktam mondani néha, hogy azért már néha sok ez, olyan lehangoló.

Ráhagyom amúgy, én nem fogok veszekedni, mondjuk már felnőttebb vagyok nálad, magam élek, illetve saját családommal.

Próbálj semleges dolgokról beszélgetni vele, csak ezt tudom tanácsolni. Tartsd meg magadnak miket tervezel, és miket veszel magadnak, így senki nem idegeli magát, aztán mikor el is jutsz oda, már talán külön fogsz lakni, és nem kell szembesülj újra ezekkel a dolgaival.

Én apámmal semmit nem beszélek, pedig egy háztartásban lakunk, eddig azt hittem, hogy ez tök gáz, de most már látom, hogy jó dolgom van :D

Azért kérdezd meg tőle, hgoy ha annyira empatikus, akkor miért nem adja el midnenét, és költi a szegényekre, ő maga pedig lakik az erdőben és él madárdalon meg napsugáron, és visel zsákot ruha helyett... -.-"

Oké, ha folyton vennéd az új ruhákat, és hordás nélkül kidobálnád őket, akkor én is beszólnék, de könyörgöm, az istenért, miért ne lephetnéd néha meg magad. Meg szerintem tök jó az, hogy a SAJÁT spórolt pénzedet autóra költöd, örüljön, hogy nem elpiálod!!

Szerintem kicsit eltúlozza. Azért ruha kell, persze én is sajnálom, hogy sok ember nagyon rossz helyzetben van, de én sem vagyok elkényeztetve, és úgy gondolom, hogy azért egy leértékelt nadrágot bárki megérdemel, ha megteheti, az aranykád a nem mindegy... Az is normális szerintem hogy 20 évesen van egy barátod, akinél néha ott alszol. Azt viszont tényleg gondold végig, hogy a kocsival mit kezdesz, ha apukád nem akar segíteni benne...

A váltóról pedig annyit, hogy vezetni tanulni CSAK(!) váltós kocsiban lehet, hiszen bármikor adódhat olyan helyzet, hogy használnod kell, akkor is, ha a saját kocsid automata...

nekem apám csak egy ember aki itt lakik. nekem nem sürün tezs már megjegyzést de tinikoromban háboruztunk. konkrétan semmi érzelem nincs bennem iránta csak utálad meg szánalom. és megtanultam azt hogy soha ne kérjek töle semmit oldjak meg mindent magam. mert ha egy évben egyszer megkérem valami aproságra akkor neki a fa.sza kivan hogy mindig ugráltatom....érted....

meg ha meg is csinálja akkor fél év mulva hallgathattam hogy akkor bezzeg ezt meg azt tette meg értem...szoval én többet semmit töle. nekem oylan mintha nem is lenne, igyekszem nem is elébe kerülni és ha lehet hozzá se szolni. vele nem lehet másképp. és már 25 vagyok...