Visszaadnál egy 12 milliós lakást, ha a szüleidtől kaptad, de cserébe pokollá teszik az életed?

Az én életemet is pokollá tették, teszik, olyannyira, hogy a páromat is megfenyegették és elzavarták tőlem, nem mert mellettem maradni, pedig szeretett, és most sincs teljesen elszakadva tőlem, nyitva hagyta a kiskaput, csak nagyon távol került minden szempontból. Hála a szüleimnek nem tudom, lesz-e esélyem normálisan élni valaha.

Én nem fogadnám el tőlük, ha csak 50%, lemondanék róla, ha teljesen nekem adnák, eladnám, és velük meg nem tartanám többé a kapcsolatot. Magukra vessenek.

Ha jól értem,adtak neked valamit és mégsem.Mert mit ér,ha nem tehetsz vele amit akarsz?Az ilyen segítség nem segítség.A szüleid zsarolnak téged.Én a helyedben megmondanám nekik,hogy köszi de ebből nem kérek.Ha valóban segíteni akarnának akkor úgy tennék ahogy neked jó.

Most ebben mi a jó akár nekik is,hogy meg van kötve a kezetek a másik miatt,mert egyikőtök sem tehet a lakással semmit a másik beleegyezése nélkül?Csesszék meg a lakásukat,az ilyen szülői segítséget.

"Érzelmi terror, ha nem tudod mi az, örülj neki, én nem fogom elmagyarázni. "

micsoda egy nagyképű,lekezelő, önző vagy

itt írnak Neked, hogy segítsenek, te meg disznó módon semmibe veszel egy kérdést, hogy jobban értsék a problémád

megérdemled amit kapsz! szüleid helyében én úgy penderítenélek ki a lakásból amiért ők dolgoztak meg, hogy lábad nem érné a földet

talán ha elgondolkodnál azon, hogy miért az jut neked a szüleidtől, amit kapsz, amit érzelmi zsarolásak hívsz...talán az a bajod, hogy nem a te kényed kedved szerint cselekszenek?

nagy baj van veled, ez már a stílusodból is látszik és még te szidod a szüleid, akik felneveltek és a valagad alá toltak még egy lakást is?

Két lehetőséged van:

- nem lépsz, pár év múlva már hiába sírsz a volt párod után a fél lakásodban és anyukád/apukád majd jól elmagyarázza milyen szemét ember is volt, és még jobban is jártál, hiszen neked itt vannak ők és te ugyis csak a szüleidre számíthatsz de persze kötelességeid vannak velük szemben...

- lépsz, hagyod a fenébe a lakást meg az egész cirkuszt, elkezdez önálló és felnőtt életet élni, ha kell elköltözöl és pár év múlva büszke leszel arra, hogy a te (és a párod) eredménye a lakás, te/ti építettétek fel az életeteket és az olyan amilyennek ti akartátok...

Na?! Te döntésed...

Ciao! Az én párom visszaadta. Igaz, az nem 12 milliós lakás volt, csak 10 milliós. Sőt, nemhogy visszaadta, de még azt a 2 milliót is hagyta elveszni, amit ő maga a saját keresetéből fizetett bele. Ugyanúgy pokollá tették a szülei az életét, mint ahogy Te írtad, és ő ezt már nem bírta. Ez volt kb. két éve, akkor volt 27 éves férfi, most 29 éves. Azt mondja, élete legjobb döntése volt, és soha nem kellett volna elfogadnia. Azóta érzi magát független, felnőtt férfinek, teljesen megváltozott pozitív irányban, határozott lett, nem idegeskedik, nem foglalkozik vele, hogy mások mit gondolnak róla. Sok szülő szerintem nem azért vesz lakást a gyerekének, mert segíteni akar neki, hanem mert felnőtt korában is uralkodni akar rajta (persze van olyan is, aki tényleg segíteni akar). Egy életed van, ne hagyd, hogy elrontsák, ha egészséges, tanult ember vagy, magad is képes vagy arra, hogy összeszedj egy lakásravalót, nem kellenek szülők hozzá.

Ja, még a páromról annyit, hogy képzeld, azóta már van saját közös lakásunk, amit közösen vettünk a saját pénzünkből , és nagyon boldogok vagyunk :) Bár van rajta hitel is, de tudod a banknak tartozni teljesen más, mert ha minden hónapban rendesen befizetjük a törlesztőrészletet, nem érdekli, mit csinálunk, nem szól bele semmibe, nem ordibál velünk, nem manipulál, nem gyűlölködik stb. Kívánom Neked, hogy a Te történeted is olyan szépen érjen véget, mint a miénk :)