A szüleitekkel kapcsolatos veszekedések mennyire szoktak
elfajulni?
Míg otthon laktam csak bementem a szobámba és 1-2 óráig nem szóltunk egymáshoz. Mióta külön lakom nem veszekszünk.
2012. jan. 4. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Én nem vesztem össze még a szüleimmel ilyen súlyosan, max fél napig tartott.
Apum május óta nem beszél a szüleivel, de meg is van a nyomós indoka. Évek óta csesztették (már elnézést), apum súlyos beteg, de ők fel sem veszik, állandóan benne laknak, kötekednek ahol tudnak. Legutóbb amikor apum felhívta őket, hogy értesítse az állapotáról azt mondták nem kíváncsiak, na azóta apum se. Pedig régebben mindent megtett a szüleiért, 2 hetente felpakolva ment falura, minden télen biztosította nekik a tűzifát. Nem volt jó. Akkor most kell jó legyen.
Én csak apumat sajnálom, mert biztos fáj neki, de én már leírtam a nagyszüleimet, számomra nem léteznek...
21-L
2012. jan. 4. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
hát, a veszekedések nem fajultak el, de bántó, csontig hatoló fájdalmat okoztak. ennél jobban már csak a tettek fájtak (persze, volt jó is, de sajnos nagyon sok rossz). 20 ilyen év után éreztem úgy (ez nem a korom, ennyi ideje volt rossz a viszony), hogy most már szabadulnék a szenvedéstől. mivel megjavítani nem sikerült, csak azt a megoldást láttsm, hoyg nem állok szóba vele. több mint fél éve nem voltam otthon és csak nagyon szükséges esetben, a tárgyra szorítkozva beszélünk. nagyon szeretem őt, de rengeteg bántást kaptam. most így nyugodtabb vagyok. idővel szeretném rendezni a viszonyt, ha mindkét részről van hajlandóság
2012. jan. 4. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem szoktuk hagyni, hogy nagyon elfajuljon. Anyukám akaszt ki néha, mert alkoholista, de olyankor pár hónapig nem látogatom meg őket, és kész. Ők jöhetnek bármikor hozzám, szívesen látok mindenkit, csak az a feltétel, hogy fogadják el az itteni "házirendet", amiben benne van, hogy itt nem rúghat be.
2012. jan. 4. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
Simán megteszem, hogy nem szólok hozzájuk.
Fiatalabb koromban párszor világgá is indultam :)
A viták tárgyára nem emlékszem. A mai napig össze szoktunk veszni, de már nem ennyire durván, ha pedig ilyen van, felnőtt ember vagyok, oda megyek, ahová akarok.
2012. jan. 4. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
Én nem szoktam veszekedni velük, csak némán nyelek, mivel:
1. gyáva p.cs vagyok hozzá
2. nem változik tőle semmi
3. amíg az ő kenyerüket eszem addig az lesz amit ők akarnak...
Komolyan nem tudom meddig fogom bírni. Elköltözés lenne a megoldás de az manapság egyet jelentene a koldusbottal (ahonnan nincs lejjebb, de feljebb se), most legalább tudok félretenni valamennyit.
És nem, nem vagyok 14 éves unatkozó tini aki szándékosan eltorzítva meséli ezeket a dolgokat hogy aztán itt mindenki sajnálja őt.
2012. jan. 4. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 A kérdező kommentje:
Igen, elég rossz a helyzet, hogy nem lehet elköltözni otthon. Hány éves vagy? Èn már nem velük lakom de így is megy a veszekedés sajnos...
2012. jan. 4. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
Miután anyám leribancozott, és sok mindent vágott a fejemhez, meg amíg gyerek voltam volt hozzám egynéhány elég csúnya keresetlen szava, nem szeretem annyira. Amikor az egyetemmel kapcsolatban történt olyan, amiről tudtam, hogy nagy veszekedés lesz belőle, ha megtudja, egyszerűen leléptem otthonról 3 hónapra, nem válaszoltam a telefonhívásaira sem. Aztán azóta óvatosabb lett azzal, hogy mit mond.
2012. jan. 4. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 A kérdező kommentje:
Mi nagyon sok mindent vágunk egymás fejéhez, én is az övéhez, ö is az enyémhez. azon, h leribancozott már túl vagyunk, meg a barátom ócsárolása is mindennapos, de mostanában lett pár olyan vád, ami nem igaz, alaptalan, és számomra érthetetlen! Ès már elég sz@rul bírom, az az igazság. Az, hogy ne álljak szóba vele hónapokig, számomra lehetetlen, mivel nagyon szeretem mindennek ellenére...
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: