Hogy van ez? Még én vagyok a csúnya rossz boszorka?

Ha valaha is az anyósom bele akar majd abba szólni, hogy én a fia és a gyerekünk hogyan éljünk, a családtól én elszakítottam a fiát stb stb, minden szívfájdalom nélkül gyerekkel egyetemben elköltözök, legyenek boldogok együtt, persze ha a fia nem őt választja, akkor kereshet módot arra, hogy haza menjek.

Addig örülj amíg a párod melletted áll, és nem mérgezte meg ellened.

Kitartást neked, ha nagyon nem megy, pár napra keress egy helyet ahová el tudsz picurral utazni, messze az anyóstól, hátha a fia helyre teszi.

Na, hat aztan az ismerosoknek semmi de semmi koze nincs a ti csaladi eletetekhez! Hogyan kezeljed a beszolasokat, hogyan kezeljed azt amikor ezt es azt kerdeznek, mondanak?

Nagyon egyszeru! Az embereket nem erdekli a ti problematok, az embereket csak ez kizarolag a pletyka erdekli. Az emberek akkor boldogok amikor van mirol pletykalni, amikor a masik boldogtalan.

Egyszeru a dolog. Ha barki barmirol kerdez, ami a csaladodat, anyosodat erinti te egyszeruen valaszoljal igennel vagy nemmel esetleg nem tudommal. Ne kezdjel el soha senkinek regenyeket meselni, mondani..stb. Soha! Az emberek csupan nyamnyogni akarnak, segiteni nem es nem is tudnak.

Szoval ha mesz setalni a picivel, akkor igen, nem, nem tudom-mal kell valaszolnod. Aztan azonnal tereld a szot! Kerdezzel te vissza az ismerosodtol! Kerdezd meg mi jot fozott ma, es hogy vannak a gyerekei es a kisunokak? Hova mennek nyaralni? Tereld a szot az anyosrol, a te csaladodrol! Jegyezd meg! Az emberek imadnak pletyizni, mas bajanak orulni!

Neked csupan mosolyognod kell, es visszakerdezned, es meselni a kisfiadrol!

Az anyosoddal majd te es a ferjed megoldjatok a konfliktust. Az senki masra nem tartozik. Nem baj ha anyosod elmond mindent mindenkinek. Ez teged ne erdekeljen.

Ha latjak rajtad hogy te lazan veszed a dolgokat, te csak mosolyogsz es a tema abszolut nem erdekel, nem fognak tobbet kerdezoskodni! Hidd el nekem, en mindig igy csinalom.

az én anyosom dettó ugyenez.

mi 3 éve nem beszélünk.de ez iyg jo is nekem.nézz át rajat,mintha nem is létezne,sokkal jobban fog neki fájni,mintha veszekszel vele.

Két dolgot tehetsz: próbálsz javítani a helyzeten vagy menekülsz. Kezdeném a számomra is szimpatikusabb verzióval:

Felkereshetnél egy pszichológust, akinek elmesélhetnéd a helyzeted. Neki jobban meg tudsz nyílni, szakszerű tanácsot tud adni. Esetleg, bár ebben nem vagyok biztos, hogy akarná, akár az anyósod is elmehetne egy beszélgetésre, ahol kiderülhetne, mi a baj. Tudna tanácsot adni, hogy hogyan kezelhetnéd a kialakult helyzetet. Sajnos, én, mint magánember nem merek ilyen jellegű tippet adni, mert nálatok eléggé elhatalmasodott a probléma. A másik megoldás, hogy fogod magad és a gyerkőcöd, összeszeded a holmijait és kalap, kabát, elköltöztök máshova, ahová nem ér el anyóspajti keze. Igaz, ez a családon belüli ellenségeskedést nem oldja meg, az anyós sem fog változni, de legalább nyugtod lesz. Most az a fontos, hogy a kisfiatok nyugalomban, békében nőjön fel, ez legyen az elsődleges szempont, bármit is választasz. Személy szerint, én az első verziót választanám (vagy családsegítőt), mert jó lenne, ha később elfogadható lenne a kapcsolatotok, a gyerkőc érdekében.

Sok sikert és kitartást kívánok!