Milyen volt a napod?

Azt terveztem, hogy tízre, nyitásra lemegyek a könyvtárba tanulni, mert nálunk nem lehet (egyetemista vagyok). Elaludtam, reggel fél tízkor arra keltem, hogy apukám szidja a lefolyót, ami eldugult, de annyira, hogy szét kellett szerelnie. A konyha szét volt pakolva teljesen, úgyhogy lementem a nagymamámhoz kávézni, ő mondta, hogy menjek le hozzá nyugodtan tanulni, ő úgyis a városban mászkál. Tizenegytől este kilencig nála tanultam, közben néhányszor feljöttem, ebédelni meg lecsábítani az öcsém, akinek szintén tanulnia kellett volna. Sajna anyukám alkoholista, és amikor utoljára feljöttem, be volt rúgva és iszonyú dolgokat mondott nekem (mit mondott, üvöltött, de nála ez a normális - többek között emiatt nem lehet itt tanulni). Akkor kiborultam, elég érzékeny vagyok az ilyenekre. Visszamentem tanulni, de vagy másfél óráig nem bírtam, csak remegtem az idegtől. Nem mertem feljönni, csak amikor nagymamám már ment aludni, muszáj volt. Mire felértem, szerencsére anyukám aludt, apukámmal csináltunk vacsorát, kiszedtem a kismacskát szinte a nagymacska szájából (nagyon durván rátámadt, a kismacska meg úgy tett, mint aki meghalt, borzasztóan megijesztett), most még kicsit gyakorizom, aztán lassan alszom.

Összességében nem lett volna rossz ez a nap, ha anyukám kibírja, hogy nem rúg be. Bár nem tudom, mit vártam, tegnap józan volt, csoda lett volna, ha ma is az. Viszont kiderült, hogy nem jön szilveszterezni, aminek nagyon örülök, mert három napra elutazunk és lesz sok alkohol, és olyankor mindig túlzásba esik, aztán azt hallgathatom, hogy mekkora egy senki vagyok. Meg mindenki. Eléggé meg tudja ölni a hangulatot.

Bocsánat, ha hosszú voltam :)