Hogyan könyörögitek ki magatoknak, hogy valamit elérjetek?

Hát ha nem vagy olyan helyzetben, mint az előző válaszoló, akkor ígérj meg dolgokat, amiket persze majd be is tartasz, hogy betartsd a szavad és legközelebb is beváljon a taktika.

Az ígéret nagysága, tétje pedig attól függ, hogy mit akarsz elérni náluk.

pontosan nem értem mire gondolsz..

de ha pl kell nekem egy laptop és tudom h nincs rá anyagi keret akkor nem leszek akkora bunkó és őnző h kikönyörgöm... mert majd megkapom ha lesz pénz vagy nem...

én tekintettel vagyok másokra is

Én most próbálok elérni valamit, nem tárgyi dolog, hanem 2 napos út egy viszonylag távoli városban.

Csak 10% esélyt kaptam, de remekül fogok tanulni, takarítok (ezek érzékeny pontok), bebiztosítom, hogy nem lesz baj, meg ilyenek, így talán sikerül...

Ha akarsz valamit, viselkedj rendesen, csináld amit mondanak, és tartsd be a feltételeiket.

Soha nem könyörögtem semmiért az életben, nem is fogok. Amit gyermekként nem kaphattam meg, azt megpróbálom most a saját erőmből.

De a legtöbb szülő igyekszik szerintem mindent megadni a gyerekének, a pénz viszont nem az égből hullik. Nem derül ki, hogy anyagi természetű dolgot kellene "kikönyörögnöd", de ha igen, akkor gondolkozz el rajta, hogy mennyit güriznek a szüleid, ne várd tőlük, hogy butaságokra szórják el a pénzt. Nagyon nehéz manapság megélni.

ha tényleg nem lehetetlen dolgokról van szó, hanem mondjuk h 1-2 órával tovább bulizhass, én úgy csináltam anno, h mindig betartottam minden szabályt, pontosan hazaértem mindenhonnan, nem késtem el, és így egy pár hónap után kialakult a bizalom és egyre több mindent engedtek.

persze ezután fenn is kell tudni tartani a bizalmat

Sziasztok

Én szüleim se normálisak... dehát ez van.

Én nem könyörgök, semmit sem ér. Hiába ígérgetek, nem érdekli őket. Nekik semmi sem jó, már rájöttem az évek alatt.

ha kell valami megmondom, hogy ez van kell! Aztán oldják meg vagy többet nem látnak, megölöm magam stb. de én meg is teszem, szóval nem csak fenyegetőzök, ezért már figyelnek rám valamennyire és legalább meggondolják a dolgokat. Persze sokszor másnap mondják, hogy felejtsem el, nem jön össze... de eddig ennyi se sikerült, szóval még így is jobban jövök ki.

Hiába könyörögtem, nem hatotta meg őket. Hiába mondtam, hogy segítek itthon (tényleg) azzal meg mire mennek volt a válasz. Hiába fenyegetőztem nem hittek nekem. Amikor elmentem itthonról, hogy hátha észreveszik magukat (beszéltem felnőttekkel, barátokkal nekem adtak igazat azért léptem ezt) de amikor hazamentem jól elvertek meg be akartak záratni.

Volt amikor begyógyszereztem magam mert nem voltak hajlandók megvenni iskolába a dolgaimat de akkor se az volt, hogy megöleltek, hogy hát mégis jó, hogy nem haltál meg hanem leordították a fejemet, hogy én bolond vagyok.

Hát biztos az vagyok, ha ezt eltűröm...