Fiatal párok, akik a baráti társaságukban az egyedüli gyermektelenek, nem érzitek rosszul magatokat?

21:50

Nem találtál te semmit. Telibe meg főleg nem. Nincs gyerekem és egy darabig valószínűleg nem is lesz. Szimplán csak rühellem az olyanokat, akiknek csak az az élet, amit ők annak gondolnak. De mindegy, ezt neked felesleges magyarázni. A piros kezet meg hagyom, neked is kell valami szórakozás.

22:24

Te tényleg nagyon ellenszenves vagy! Ezt úgy mondom, hogy a kollégáimtól azt hallottam vissza, hogy mennyire örültek annak, hogy úgy lehet velem beszélgetni, mint azelőtt úgy is, hogy a kávézóban ott ül az ölemben a baba.

Azok előtt meg megemelem a kalapom, akik gyerek mellett ugyanannyi könyvet olvasnak, mint előtte... Én pl azelőtt is csak utazás közben vagy elalvás előtt, esetleg hétvégén jutottam oda, hát ezek mind kilőve egy baba mellett.

Hogy a kérdésre is válaszoljak, mi úgy döntöttünk, hogy nem veszünk el több évet magunktól és a gyerekektől, és belevágtunk. A belváros nem a legideálisabb, de nekünk itt közel van nagy park, játszótér, orvosi rendelő, azért az nem rossz. A párod karrierjét meg nem feltétlenül kell, hogy érintse a babavállalás, inkább az a döntő, hogy neked most melyik a fontosabb.

Nekem egyébként az is segített tisztábban látni, hogy a munkahelyemen épp eléggé beszűkültek a lehetőségek, és már azt sem élveztem annyira, amit az utolsó átszervezésnél "ránk sóztak".

És még valami: tényleg nem fekete vagy fehér a kérdés, mert én pl kifejezetten örülök annak, ha vki nem csak a gyerekről (mindegy hogy az enyémről vagy az övéről) akar és tud kizárólag beszélni.

Azért inkább az a szomorú, hogy 30 körül még mindig a buli a fontos. Nálunk azért volt így, mert én évekig küzdöttem a meddőség ellen. Most mi vagyunk az elsők a baráti társaságban, akiknek útban az utód. Nem látom úgy, hogy ezzel kiesnénk a társaságból, attól még, hogy van pocakom, kijárogatunk barátokkal, a fő téma nem a babavárás, attól, hogy terhes vagyok, higgyétek el, még foglalkozom ezer más dologgal.

A gyerekre mint feladásra nem szabad tekinteni. Annál nagyobb boldogság nincs - mondom ezt úgy, hogy a kislányom kaparássza belülről a hasam. Az én karrierem is kettétört, jó úton jártam az előrehaladásban, de tényleg nem érdekel. Sajnálatos ez a XX-XXI századi felfogás, hogy első a karrier. Az igazság az, hogy ideig-óráig lehet fontos, de biológiailag nem erre vagyunk programozva. Csak mire rájönnek sokan, már kifutnak az időből...

Aztán meg csodálkozunk a nemzetiségi eloszláson is, de ez más téma...

04:34

Helyesbítek akkor: egy igazi fellengzős, felszínes majom vagy. A 2 ellenszenves mondatod utáni hozzászólással ezt csak megerősítetted. Elnézést kérek nagyságodtól, hogy tegnap éjjel "szegényes" volt a szókincsem, azóta kicsit kipihentem magam, talán ezúttal sikerül szabatosabban és frappánsabban fogalmaznom :)). Ha épp nem unatkoznék, válaszra sem méltatnálak, ezért elnézést is kérek.

Egyébként ha telibe akarsz találgatni, akkor tölts ki egy lottószelvényt, vagy gyakorolj a lőtéren, utóbbi biztos segítene levezetni a frusztrációidat is. Ez itt most nem jött össze, de szép próbálkozás volt.

További kellemes napot!

"Ha két mondat után nagyon ellenszenves vagyok, az azért van, mert nálad is telibe találtam... máskülönben, ha nem írtad volna, akkor is tudnám, hogy évek óta nem vettél könyvet a kezedbe: szegényes a szókincsed, továbbá az első mondatodban négyszer szerepel a "hogy" szócska... nehezedre esik a fogalmazás."

Érdekes, hogy a szókincsről beszélünk! A Te eddigi megnyilvánulásaid se voltak igazán irodalmiak, nem így gondolod?

Úgy lehet mindenkire ujjal mutogatni, "mennyire szegényes a szókincse", ha Te a válaszodban külön figyelsz arra, hogy minden a lehető legszebben legyen megfogalmazva! Nem hinném, hogy a "továbbá" kifejezést ennyire könnyedén használod a mindennapjaidban. Mielőtt a sokszor ismételt "telibe találtam" lenne a válaszod, nincs még gyerekem, rengeteget olvasok, és szeretnék karriert. De Te kedves válaszadó, igazán patkány módon viselkedsz a többi válaszadóval. Nem mindenki irodalmi sznob, így ne várd el másoktól is azt a fellengzős stílust, amit alkalmazol. Inkább gondolkozz el azon, miért nem elég neked véleményt nyilvánítani - mint ahogy megtetted az első válaszodban - és miért jársz vissza ide még veszekedni, és b.sztatni másokat? Netalán a saját válaszod nyilvánvaló hazugsága "talált telibe" Neked? Remélem nem, és boldog, egyedülálló életed lesz. Azt ne felejtsd el, hogy mindenkinek meg van a joga, hogy Rólad is véleményt alkosson, és ez nem csak a Te kiváltságod!

Erről a szókincs sznobságról még ez ugrott be:

Eredeti: "Két tiszta lelkű ember nagy szívvel."

Ahogy megírta Joey: "Higiénikus pszichéjű Homo sapiens duó termetes aortapumpával."

Igen, szerintem az a fő problémája, hogy senki nem akar neki gyermeket csinálni. Irigy és szánalmas.

30 évesen én már kibuliztam magamat, az iskoláimat is végigjártam, 12 év szakmai múlttal és igen, nagyon boldog vagyok, hogy anyuka lehetek. Most ez a legfontosabb számomra, akár 2-3 évig is.

35 éves, kétgyermekes anyuka, akit már az első oldalon lepontoztatok.

Kérdező, ismétlem önmagamat: 2-3 évet szánj rá az életedből és vállalj gyermeket. A munka világa visszavár, főleg, ha annyira jó szakember vagy.

Ha annyira szeretnél babát, ne gondolkodj tovább. Ha nem szeretnél annyira, akkor legyél lojális a baráti körötökkel vagy váltsál.

Én élveztem ezt a helyzetet... :) A feleségemmel ilyenkor mikor a babákra terelődött a téma, mindig elkezdtük felhozni a régi sztorikat, és aztán átváltottunk a közelmúlt eseményeire. Ne bulikra gondoljatok. Pl.: Képzeljétek a hétvégén kimozdultunk

! Elmentünk kocsival Visegrádra és megmásztuk a várat. Megy ilyenek. Amikor feltettük a kérdést, hogy a gyerekesek miért nem jönnek, felhördülés: Észnél vagy 2 éves gyerekkel? Pedig nem törvényszerű hegyet mászni, csak a kimozdulás a lényeg, hogy azért mert nekik gyerekük van legyen közös élmény. Így szépen lassan kikoptunk a társaságból, mert mi élők maradtunk. Most, hogy nekünk is van gyerek, a régi banda szemében egyenesen a sátán torz fiai vagyunk, mert az 1 éves lányunkkal elmászkálunk a legközelebbi játszótérnél távolabb. Mondanom sem kell még gyerektelenül új társaságba keveredtünk.

Ne általánosítsál!

Én és a párom a két gyermekünkkel mindenhova megyünk. Se kocsink, se rokonság, senki, csak mi 4-en.

Semmi segítség.

És kimozdulunk, 4-5 órákra is, még ebben az időben is.

Nekem még az utcán szoptatás sem undorító és épp azért, hogy a gyerekeinkkel ki tudjunk mozdulni a játszótérnél távolabbra.

3 éves és 9,5 hós gyermekek anyukája

Nekem csak egy babás ismerősöm van, a játszótéri anyukákkal nem is barátkozom. Nekem is sok a folytonos: szopcsi, tejcsi téma.

Épp ezért ne általánosítson senki. Minden ember, család különböző