Eldobom az agyamat, hogy párom anyukája miket nem enged meg magának. Mit csináljak? Visszaszólni nem akarok, de nem tudok már tovább nyelni.
Tipikus minden lében kanál nőről van szó. Többször volt rá példa, hogy megbántott, én ezt sosem mutattam, csupán nem mentem hozzájuk.
Már egy hónapja rágta barátom fülét, hogy "Jajj, XY miért nem jön?" Felmentem ma, beszélgettünk, és bátyámékra terelődött a szó. Felhozta, hogy én mégis minek segítek bátyáméknak a másodállásukban, amikor nekem ebből semmi pénzem és elmegy az egész napom, holott Ő tudja, hogy mennyit kapnak ezért bátáymék (nem is ismeri) stb stb stb.
Szikrát nem kaptam. Először is mégis mi köze hozzá? Másodszor fogalma sincs, hogy mennyit kapnak, harmadszor az én időm megy el, ami nem egy nap, hanem 3 óra egy héten, negyedszer fogalma sincs arról sem, hogy Bátyám mennyit segített Anyukámnak és nekem amikor apukám halálos beteg lett. Ja, arról nem beszélve, hogy Bátyáméknak 100.000-res nagyságú a lakástörlesztőjük.
Rettenetesen felhúztam magam rajta, felöltöztem és eljöttem. Barátom meg annyit mondott, hogy tudja, hogy az anyja egy tahó, de ő mit tud vele kezdeni.
Kérlek adjatok tanácsot, mert egyszer nagyon csúnyán fogok válaszolni.
Köszönöm.
22L
Nem igazán értem a problémád. Az anyós érdeklődik utánnad, keresi a beszédtémát, próbál segíteni. Erre te: nem mondom el neki mi a teljes szitu, de ha kellemetlent mond akkor puffogva kirohanok a házból. Szerinted ez felnőtt emberhez méltó viselkedés?
Azt tanácsolom hogy válaszolj, csúnyán-nemcsúnyán mindenképpen jobb mintha a háta mögött áskálódsz. Ha fogalma sem volt a dolgokról, mért nem mondtad el neki a helyzetet?...
Nem segít. A fia (párom) minden hónapban leadja a fizetése felét, de neki sokszor az sem elég. Múltkor is azt vágta párom fejéhez, hogy este 8kor az asztalon szeretné látni a pénzt, mert ha akár csak egy forint is hiányzik belőle akkor "takarodhat le hozzám és majd én eltartom".
Nyilván meg fogom kapni, hogy én is utálom az anyósomat. Nem utálom, de ne akarja megszabni, hogy mivel töltöm a szabadidőmet. Nem is az zavar, hogy párom segíti az anyját, mert segítse, én is azt teszem az enyémmel, csak ne lenne ilyen hihetetlenül önző és követelőző.
Elmondtam neki.
Kérdezte, hogy miért nem kapok semmi pénzt.
Mondtam, hogy azért, mert anno bátyámék is sokat segítettek.
Kérdezte, hogy ja és az azt jelenti, hogy ki kell használniuk?
Mondtam, hogy nem használnak ki, csak az, hogy fél éven át minden másnap elvitt minket apukámhoz a kórházba és haza, és sosem fogadta el a benzinpénzt, az azt hiszem, hogy nagy segítség volt.
Erre ő rávágta, hogy jó, de ő tudja ám, hogy mennyit kapnak.
Mondtam, hogy azt kétlem, hogy tudná, de mindegy, és bátyáméknak 100.000-res nagyságú már a lakástörlesztőjük.
Erre azt vágta rá, hogy bátyámnak se jó semmi, mert miért kellett saját ház, miért nem jó a tanácsi, mert azt bárki megkapja és ott tök jó lenne neki.
Na én itt kész voltam, és ennél a pontnál mondta párom, hogy induljunk.
Szerinted, kedves 5-ös válaszoló, ezek után mit mondjak?
Próbáltam neki elmagyarázni, de nem fogok "lóval sakkozni".
Nekem az a véleményem hogy túlságosan belementél olyan dolgokba ami a párkapcsolatodat is megmérgezi.
A párod véleménye a mérvadó.
"Tahó de ez van" már fiatal emberek sem hajlandóak megváltozni.
Kerüld el az említett beszélgetéseket, maradj meg az időjárásnál és boldog maradsz amíg élsz.
Hiába akarod elmondani amit gondolsz...hidd el nem lesz eredménye,én már túl vagyok ezeken.
Itt egyetlen dolog segíthet, ha észrevétlenül el tudod terelni a szót. Ha nem hagyja magát, akkor viszont "durván" meg kell mondani neki, a téma nem érdekel.
Az én anyósom a fordítottja a tiédnek téma tekintetében: azt akarta nekem minden nap elmesélni (a szomszédban lakunk még sajnos), hogy a drága fiacskája (természetesen nem a párom ;)) hogyan csalja a nejét, éppen miket csinál a kis nőcskéjével, stb.
Első két-három nap tereltem a témát, bejött.
Utána anyós vérszemet kapott, csakazértis folytatta, akkor megmondtam neki, ez a téma nem érdekel, ne zaklasson vele, nem óhajtok ilyeneket hallgatni, majd áttértem az időjárásra.
Persze megsértődött, még pár napig lejátszottuk ezt, utána már nem próbálkozott (hál' Istennek).
A te esetedben a megoldás egy jól megnyomott "nem szeretnék most a családról beszélni" lehet. Ezt minden alkalommal vesd be, ne foglalkozz vele ha "nyanya" megsértődik, hiszen ő is pont ezt várja tőled minden alkalommal.
DE akármi történik NE rohanj el, mert ezt ő minden alkalommal győzelemnek könyveli el, dagad tőle a kis mája.
Ne add meg neki ezt az örömet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!