Akik távkapcsolatban éltek volt olyan hogy miután hazajött a párjuk megváltozott?

Kedves Lányok, Asszonyok! Felejtsétek már el, hogy egy férfinak úgy jár az agya, mint a tiétek! Egy férfinak nagyon a nehezére esik turbékolni, és olyanokat mondani, hogy szeretlek, stb. Egyszerűen nem így vagyunk összerakva. Engem ki lehetne üldözni a világból, ha a feleségem kérdezgetné, hogy szeretem-e? Több mint harminc éve vagyok mellette, ha ez nem elég... :) Ő is tudja, és békén hagy ezzel.

Ha egyszer már kijelentette, hogy téged szeret a legjobban, akkor hidd már el neki, és tíz év múlva kérdezd meg ismét! :)

"csak egy "szeretlek"-et kapok vissza."

Ez azért nem csak szerintem. A legtöbb, amit érezhet, vagy tehet. Ha ezt nem tartod igaznak, akkor vannak gondok szerintem.

A férjem kamionozik, mi is úgy élünk ahogy Ti. Nem tudom, hogy változna - e valami ha itthon lenne mindíg. Én itthon küzdök, Ő ott. Mindketten megteszünk mindent, és nálunk is a legtöbb amit tehetünk, hogy szeretjük egymást. Ez tart össze két embert.

Azért egy vicc eszembe jutott.

A székely embert kérdőre vonja a felesége.

- Utoljára az esküvőnkön mondtad hogy szeretsz. Ennek már több mint 20 éve.

Mire a székely.

- Amit megmondtam, megmondtam. Ha változás lesz szólok.

Az első válaszoló vagyok: én is romantikus vagyok, és már kétszer is vittem virágot. Először az esküvőre, másodszor valamikor tíz éve, és megkérdezte, hogy mi rosszat tettem? :) :) Nyugodj meg, a székely vicc nagyon találó, tényleg így van, jót röhögtem.

Egyet én is mondok, azért, hogy ne erőltesd a dolgot, nehogy így járj: A székelyt nyaggatja a felesége, míg egyszer csak az ember türelme elfogy, és dühösen kimegy. Húsz év múlva hazamegy, leül az asztalhoz. Kérdi az asszony: - Maga meg hun vót? - Künn!