Távkapcsolatban élők vagy akik abban éltek! Hogyan vészeltétek át a nehéz időszakokat és a másik hiányát?

mi elváltunk.

nekem a párom dolgozott külföldön én meg Mo-n .

Iszonyat jó állásom volt, majdnem annyit megkerestem mint ö külföldön. de soha nem értékelt. akkor jöttek elö azok a problémák amik mindig is megvoltak, de nem akartam tudni róla. aztán 2 ev alatt kiábrándultam belöle. már azt vártam hogy ne jöjjön haza. aztán mikor belépett egy ember az életembe akiben minden megvolt ami a férjemben nem, akkor tudtam már mit kell tennem.

soha nem bántam meg.

sok férfi távol dolgozik a családtól és mikor haza ér csak magával foglalkozik. hogy neki kint milyen rossz, hogy neki kint a család barátok nélkül milyen nehéz az élete, és az hogy mennyire rossz az otthon maradtnak, és ö neki is vannak otthon sikerei, azt észre sem veszik.

Mi 9 hónapig éltünk távkapcsolatban.Ami abból állt,hogy én Magyarországon éltem,dolgoztam,a párom Angliában.

Nem volt sem mobiltelefon sem internetkapcsolat.Nem volt sem sms,sem skype sem email kapcsolat köztünk.Hetente egyszer amikor este 10-kor végeztem a délutános műszakkal rohantam az utcai telefonfülékhez ahol 9 hónapon keresztül felhívott s ott beszélgettünk.Az első 1-2 hónap piszok nehéz volt.Sok átsírt éjszakáim voltak.De idővel a hiánya is kezdett megszokott lenni,és egyre könnyebben el viseltem hogy nincs ott.Minden nap dolgoztam,majd otthon éltem az életemet..Voltaképpen 9 hónap után jött haza először látogatóba,és akkor mondta nekem,hogy döntenünk kell.Vagy hazajön,vagy kimegyek én is..de tovább nem lehetünk külön,mert egyre jobban el fogunk távolodni egymástól..Döntöttem.Kimentem hozzá..Ennek lassan 6 éve és azóta sem volt 1 nap hogy külön töltöttünk volna..

Mi 3 éve élünk távkapcsolatban, hétvégente találkozunk. Nehezen ment az elején de később mondjuk úgy, hogy "belerázódtunk". Mostmár nincs olyan, hogy nehéz időszak mert jövőre összeköltözünk és ez minden problémán átsegít minket mert tudjuk, hogy közel a cél. :)))

Amúgy a telefonra kötöttünk olyan csomagot, hogy egymás között "ingyen" beszélhessünk, havi pár száz ft ennek a díja. Szóval napi 1-2 órát mindig tudunk beszélni telefonon, ha már találkozásra nem kerül sor.

21/L

Amikor 20 éves koromban megismerkedtem a párommal akkor Ő az ország másik végében dolgozott. Ez így ment 1,5 évig, hogy hétvégente, rosszabb esetben minden 2. hétvégén tudott csak hazajönni. Aztán munkahelyet váltott, elment kamionozni. Ez is pár évet kitett az életünkből, majd hazajött és a városunkban helyezkedett el. Most megint sokat jár el, általában az ország különböző szegleteibe, de nem ritka a külföld sem. (most/pillanat úton van hazafelé Romániából, de volt már több hétig Irakban is)

Én azt gondolom, ezt csak bizalommal, szerelemmel és nagy fokú tűrőképességgel lehet végigcsinálni.

Nekünk idén volt a 14. évfordulónk, van 2 gyönyörű gyermekünk, és együtt tervezzük az életünket a távolság ellenére is.