Távkapcsolatban élők, milyen gyakran találkoztok?

Mi most kezdtünk távkapcsolatban élni,ezelőtt minden nap találkoztunk. Mondanom sem kell nagyon nehéz,de átvészeljük valahogy. 3 éve vagyunk együtt,és kb 3 évig leszünk távkapcsolatban. Ha megszűnik a távolság szeretnénk összeköltözni,esetleg összeházasodni. Telefonon és neten keresztül kommunikálunk,de a dolog nehézsége,hogy egy idő után megszűnik a téma,és számomra nagyon kellemetlen. Így nincs meg az,hogy csak bújunk,vagy filmet nézünk együtt,amihez nem kellenek szavak. Úgy írnék neki,de egy idő után kifogyunk a témából. Hétvégén amikor hazajön igyekszünk minél több közös programot csinálni,és kettesben lenni. Most ennyi jutott eszembe.

20/N

2 éve kezdtünk távkapcsolatban élni (előtte két évet minden nap találkoztunk).

Általában 1-2-3 hetente találkozunk (kivétel vizsgaidőszakban, olyankor van, hogy egy hónap kiesik...mire nekem kezdődik az övé lejár...)

tehát 2 éve élünk távkapcsolatban, még 1 év (pontosabban 8 hó) van hátra, remélhetőleg leállamvizsgázok és minden rendben lesz!:) Ez esetben nem közelebb költözöm, hanem egyenesen hozzá:).

telefonon beszélünk legtöbbet, gyakorlatilag ingyen hívom a páromat, úgyhogy naponta akárhányszor beszélhetünk, ha csak egy vicc jut eszembe, vagy hallok egy pletykát azonnal elmondom:D (így olyan mintha velem lenne). Messengeren ő nem szeret beszélni, ezért inkább ahelyett felhív.

Nálunk nincs hiszti, féltékenykedés...ha nekem épp nincs kedvem beszélni egyik este hosszasan, mert mondjuk fáradt vagyok...semmi gond, megérti. Ugyanúgy én is. Nem kezdek el gyanakodni-nincs okom. Mindig tudjuk hol jár a másik, nem ellenőrzésként, hanem mert úgy érezzük meg kell osztanunk mindent egymással.

Ha nem találkozunk mivel fejezzük ki a szeretetet? Tudjuk, hogy egymással akarjuk leélni az életünket, készülgetünk az eljegyzésre (legalábbis a párom...azt mondta már nem kell sokat várni). Ez nekem elég. Minden nap elmondom, hogy szeretem...

Bármikor számíthat rám, pl. éjjel 3 kor is felhívhat, ha beszélni szeretne, vagy ha bántja valami.

tudom, hogy bármit megtenne, én is érte...ez tartja életben a kapcsolatunkat.

Már megszoktuk a heti-kétheti szexet :D:D Mondjuk neki nehezebb volt szerintem:P

Azt hiszem ennyi jut eszembe hirtelen:)

21-L (22-F-párom)

Mi csak másfél évet vállaltunk be távkapcsolatból (munkát kaptam, határozott idejűt), még 4 hónap van hátra. Minden hétvégén találkozunk, vagy ő jön, vagy én megyek. Minden este beszélünk telefonon, és gyakran írunk egymásnak email-t. Arra gondoltam, hogy ha vége, kinyomtatom az összeset. Szerintetek jó ötlet?

Közben összeházasodtunk, és most babát várunk, és felújítjuk a házikónkat. Nagyon nehéz egyedül, főleg ha fáradt vagyok, nagyon hiányzik. És nem tudjuk megbeszélni a napközben felmerülő érdekességeket sem, mire odáig jutunk, elfelejtem... Pedig erre nagy igényem lenne, olyan jó megbeszélni vele a dolgokat. A hangulatom hullámszerűen változik, pénteken fene boldog vagyok, vasárnap letargiába esek... Hétközben meg nem nagyon érdekel semmi, dolgozom, aztán hazamegyek és lefekszem aludni. Mikor együtt vagyunk, annyira jól érzem magam, olyan boldog vagyok, hogy arra szavak sincsenek. Ha macska lennék, dorombolnék... Ő meg sokszor mondja, hogy mellettem megnyugszik, kisimulnak az idegei.

Összesen kicsit több, mint 3 és fél éve vagyunk együtt, ő 34F, én 27N.

Ti is távkapcsolatban éltek, vagy tervezitek?

A miénk már eleve távkapcsolatnak indult. Minden hétvégét együtt töltünk, péntek délutántól vasárnap reggelig, vagy vasárnap délutánig. Általában MSNen, néha telefonon beszélünk. 1 éve vagyunk együtt, még két évem van a suliból, addig muszáj kibírni.

Hogy mivel fejezzük ki? Hát, szerelmes üzenetek, amik ígérnek mindent, de igazán mindig hétvégén tudjuk kifejezni a szeretetünket, amikor együtt vagyunk.

Nagyon nehéz így, de sok közös programot tervezünk, plusz, egyikünk sem az a fajta,aki ilyen fiatalon bírná azt, hogy minden nap találkozik a párjával. Elég szabadok vagyunk, kell hogy eljárkálhassak délutánonként stb. 17L 20F