Túl lehet élni egy újszülött és egy másfél éves kicsivel egyedül?
Gonosz és számító dolognak tűnhet, de egyre nehezebben viselem az apukájuk dolgait, de attól is tartok, hogy amíg nagyon picik, ki kellene bírni valahogy, mert már csak a napi teendők miatt is végem lesz egyedül. Az már a második baba vállalása után röviddel kiderült, hogy változás csak ideig-óráig van, tehát ez a kapcsolat működni már biztosan nem fog. Sokszor már ő (az apjuk) is úgy van vele, hogy csak a kicsik miatt van még itt. A bébiknek természetesen a legjobbat szeretném, ők arról nem tehetnek, hogy a szüleik tévedtek.
Van ilyen helyzetben jó megoldás ?
válasza:KEdves kérdezö: ahogy látom, nem vagy biztos abban, hogy mi lenne a jó nektek meg a gyerekeknek. Ahhoz, hogy tovább együtt tudjatok úgy maradni, hogy értelme is legyen, változni kell a párodnak is, de valószinüleg valamennyire neked is. Ezt ti ketten nem tudjátok elérni, vegyetek igénybe professzionális segitséget. A párterápia/házassági tanácsadás segithet a problémák gyökereét megkeresni, illetve ezekre megoldást találni, mert egy kivülálló jobban átlátja a helyzeteket, mint ti belülröl (ugyanis a legtöbb gond nem az, aminek látszik, hanem valami rejtett más ok van mögötte), és igy értelmes ötleteket kaphattok, hogy mivel lehetne megmenteni a kapcsolatot.
Ha igy sem sikerül tartós javulást elérni, akkor viszont jobb, ha külön mentek - de az sokkal nehezebb lesz, föként neked.
válasza:Köszönöm az azóta érkezett hozzászólásokat is.
Valóban, mindenkinek meg kell küzdeni a saját démonaival, nekem is. Azt meg csak a szerencsének köszönhetem, hogy -a démonos hasonlatnál maradva- az enyémek kevésbé gonoszak, szóval kettőnk közül nekem van könnyebb dolgom. Éppen ezért szeretnék neki segíteni, csak ahogy kinéz, ő még mindig nem akar magán segíteni. Ezért vannak csak átmeneti javulások. Ha ez így marad, tuti hogy én is meg fogok bomlani, és akkor szegény kicsiknek tényleg nagyon rossz lenne - ezt semmiképpen se szeretném, ezért jutottam már oda, hogy külön kellene válni. Nem tudom hogy vehetném rá, hogy keressen egy pszichológust (semmilyen orvoshoz nem lehet még elcipelni se...). Azért a pszichológus, mert odáig már eljutottunk, hogy ha a kis lelkében sikerülne végre rendet rakni, akkor a "tünet", az a bizonyos szenvedélybetegség nagyjából magától megszűnne, mert igazából csak pótcselekvés. De hiába, mert attól még torzít a személyiségen és viszi a pénzt. Nem tudom mennyire érthető így, konkrét részleteket tényleg nem szeretnék "kiteregetni", elnézést a tényleg segítő szándékú és jóindulatú fórumozóktól.
válasza:Ez a legidegesítőbb szenvedélybetegség! Én is néztem egy ideig, így értem a leírásból, hogy miről beszélsz.
Párterápia jó ötletnek tűnik, ha rá tudod venni valahogy.
Ill. van egy film, mi azt megnéztük együtt és nagyon sokat segített: [link]
A kérdésedre válaszolva: Túl lehet élni, igen. De tényleg ezt akarod? Nem lenne jobb, egy boldog házasságban élni?
Mindig kettőn áll a vásár, akkor is, amikor a változásról van szó. Próbálj változni és segíts neki is változtatni.
És a legfontosabb, ne hagyd, hogy céltalanul pangjon a férfi ego.......
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!