Na, ilyenkor mit lehet csinálni a kedves házastárssal?

Minden más szempontból nagyon figyelmes, egyszerűen nincs időérzéke. Mondtam, hogy ha úgyis nagyrészt kocsiban ül, nézzen már rá időnként az órára, hogy időben orientálódjon.

Akkor is késik, ha máshol van dolga, még a főnökeivel megbeszélt találkozókról is elkésik.

Figyelmeztetni próbáltam, szerintem tudja, hogy gáz, illetve volt nem egy problémája már belőle. Abból is gondolom, hogy ha reggel megkérdezem, hogy kb mikor ér haza (kötetlen munkaidőben dolgozik, így akár délre, de este nyolcra is hazaérhet), amire nagyjából annyi választ várok, hogy "kora délután" vagy "késő este", akkor kifakad, mintha számonkérném.

Majd napközben hatszor felhív és megígéri, hogy mikor ér haza. Ami rendszerint nem jön össze.

De az amúgy imádott lányával is ugyanezt csinálja (aki amúgy hasonlóan "pö.csölős" típus). Megígér egy időpontot, aztán elbambul a kádban, vagy még eszébe jut, hogy itthon reggelizik, nem nála.. közben a lánya meg hatszor hívja, hogy hol van már. De ők kölcsönösen szivatják egymást, mert ha aránylag időben odaér, akkor a lánya még tutira fél órát sminkel, vagy negyvenszer lejön megkérdezni, hogy jó-e az a ruha, és a választól függetlenül visszamegy átöltözni.

Aztán mindketten nekem szidják a másikat :))

Báár, lehet tudatalatti választás volt, mert apám is ilyen. Aranyszívű ember, de képtelen időben odaérni. Százezres nagyságrendben adakozik a rendőrségnek gyorshajtásért, mert a gázpedállal akarja behozni a máshol elpö.csölt időt.

Pedig ő kifejezetten magas beosztásban dolgozott, de testületi ülésekről és egyéb fontos rendezvényekről is mindig elkésett, a csapat öltönyös meg néha fél órát várt rá - apám meg percekig szabadkozott a késésért.