Miert van az hogy mindig veszekszek anyummal?

szia. mintha magamat hallanám. én is keveset voltam vele kicsi koromban, főleg mamám nevelt, anyu dolgozott, meg mamám elnyomta őt is eléggé, 8.-os koromban költöztem hozzá és a nevelőapámhoz, meg a pici öcsémhez. Nekem az a bajom, és ezzel tisztában is vagyok, hogy mindenben - a varrást és a takarítást kivéve - jobb vagyok nála, ezért rendszerint butaságnak tartom, amit mond. Pedig mióta férjhez mentem, elég sokszor mondja el a véleményét, és az rendszerint nem egyezik az enyémmel. Én azt szoktam csinálni, hogy egyszerűen nem mondok el neki dolgokat. PL. azt, hogy a férjemnek cége van, mert akkor azon sopánkodna, hogy csődbe fog menni és éhen halunk; aztán azt, hogy mennyit keres a párom, hogy mennyiért vettük az autót, hogy el akarjuk adni a lakást stb. Inkább mindenféle általános dolgokról beszélgetünk: mit főzöl mi, mi újság a rokonságban stb. Ha nem kellene hozzá hordanom a ruhákat mosni - építkezés alatt még nincs mosógépem - , még kevesebbet beszélgetnénk. Abszolut nincs vele bajom, csak nem szoktunk egyetérteni dolgokban.

Azt gondolom, nem baj, ha nem tudsz vele beszélgetni. Külön emberek vagytok. Szeresd, tiszteld, de amiben nincs egyetértés, hagyd rá. Tudod, neki is lehet számtalan felhalmozódott lelki nyomorúsága, és talán szükségwe van rá, hogy kimutassa, ő se olyan buta, vagy hogy az ő véleménye is számit, ilyenkor van a vita. Tehát anya és gyermeke versenytársak lehetnek, hogy ki az okosabb, (szebb, modernebb, v. bármi)és ez okozhatja a bajt. Persze kedveskedhetsz neki azzal, hogy megkérdezed, miért gondolja így, vagy úgy, esetleg óvatosan mondhatsz valamit a magad dolgairól, de ha észreveszed, hogy rossz vége lesz, mégsézd a témát. Néha fejezd ki virággal vagy apróbb ajándékkal a szeretetedet, legyél hozzá részvéttel, de maradj független a magad érzelmi világában. El kell vágni a köldökzsinórt, és a szeretet jobban megmaradhat, ha szabadon engedjük egymást. Én így tapasztaltam.