Tényleg nem kéne anyára dühösnek lennem, mikor folyton ilyen helyzetbe hoz?

Az a probléma, hogy anya totál megbízhatatlan. Megbeszélünk vele valamit, 5 perc múlva teljesen kimegy a fejéből. Gyakran elfelejti a találkozókat, sőt, kiskoromban többször elfelejtett értem jönni. Gyakran kerültem miatta kellemetlen helyzetbe. Tudom, hogy a szétszórtság családi vonás, én is az vagyok, bár nem ennyire. Gyakran mondják, hogy nem tehet róla. Időnként úgy gondolom, hogy tényleg nem, máskor viszont az az érzésem, hogy nem is nagyon igyekszik. Pl. ha én nem akarok valamit elfelejteni, akkor beírom a telefonomba, hogy figyelmeztessen. Ő általában nem. Ha mérges vagyok amiatt, hogy megint elfelejtett valamit, akkor egy nem túl nagy megbánásról árulkodó bocsival próbálja elintézni, ami talán az első kettőnél még bejött, de a sokadiknál már nem igazán. Ha legalább látnám rajta az igyekezetet, hogy jóvá akarja tenni a kárt, amit okozott! De nem látom, sőt, ha nagyon feszegetem a kérdést, még le is szid. Főleg a tegnapi eset verte ki nálam a biztosítékot. Úgy volt, hogy beszélek valakivel este 8kor msn-en. Csak az volt a baj, hogy 3/4 8-kor még apu korrepetált, akkor már négy órája tartott és még számítani lehetett rá, hogy tart egy darabig. Megkértem anyut, h írjon az illetőnek, hogy nem leszek. Mondta, h ok. 1 óra múlva nem kérdeztem meg, hogy megírta-e neki, hanem bezuhantam az ágyba mert nagyon fáradt voltam. Ma reggel derült ki, hogy nem írta meg! Akkor is nehéz lenne a dolgot kimagyaráznom, ha magyar lenne az illető, akivel msn-eztem volna, de nem az, angolul meg sokkal nehezebb. Fogalmam sincs, mit tegyek.