Mi lehet a vetke azoknak a szuloknek, akik elveszitik mindket gyerekuket?

20:36-os vagyok: Sajnos én a mai napig sem tudom, hogy valójában mi történt a párommal. Öngyilkosság volt-e vagy baleset. Bár belső forrásból, nagyjából tudom a szituációt, de ez sem 100%-os. De a helyzeten sajnos nem változtat. Én betudtam annak, hogy inkább baleset, mert nem tudtam volna elképzelni azt, hogy ő öngyilkos lett. Főleg úgy, hogy boldogok voltunk együtt. Halála előtt 1 nappal még találkoztunk (- ekkor furcsa volt), sőt még este is beszéltünk interneten (- itt szintén alig ismertem rá), aztán másnap (csütörtökön 18:57 perckor-sajnos ezeket a dolgokat megjegyzem) csörgött a telefonom. Párom édesanyja hívott, hogy meghalt a párom. Sokkot kaptam, nem akartam elhinni, reménykedtem, hogy ez valami rossz tréfa. Persze ugyanakkor az is eszembe jutott, hogy normális anya a fia halálával nem viccelődik. Később megerősítést kaptam arról, hogy valójában igaz a hír. Az iskolában a teljesítményemen is meglátszott az, hogy képtelen voltam figyelni, jó jegyeket szerezni. Aludni sokáig nem tudtam rendesen, magam előtt láttam páromat. Nem mondom, hogy túl tettem magam ezen, inkább úgy fogalmaznék, hogy enyhült a fájdalom. De ezt sosem fogom feldolgozni 100%-osan, ezzel együtt kell élnem. Megőrzöm az emlékét a gondolataimban, a szívemben az együtt töltött pillanatokat, mást sajnos nem tehetek.

mi az hogy mit vétkezett? nem igazán értem az összefüggést. A vétkezés akaratlagos dolog, az meg ha meghal valakid, véletlen. Nem igazán tudom elképzelni mit vétkeztem volna 12 évesen, hogy apukám meghalt! Van aki szerencsés és előbb hal meg mint a szerettei, van aki nem. ennyi