Elmenjek a temetésre ilyen körülmények között?

2 éve vagyunk együtt a barátommal( én 22 Ö 25 ), komoly a dolog, viszont az anyja az elsö perctöl kezdve ki nem állhat, mert a nagyapáink korában nézeteltérés volt a családok között, amiröl ugye se én sem a párom nem tehet, mert ez kb 40 éve volt.

nem mehetek hozzájuk, csak Ö jön hozzánk, nem is beszélek velük már lassan másfél éve.

de nem ez a lényeg. a barátom papája haldoklik,agyérgörcse van, lebénult és most hivott, hogy behívták öket az orvosok, mert már nem sok van neki már hátra.

nagyon sokat veszekszünk mostanában, szereti a papáját, jóban voltak együtt is éltek vele, és megviseli. mellette állok amennyire tudok, én is elvesztettem már mind két papámat. de nem tudom mit kéne tennem, menjek majd el a temetésre, így hogy az anyja ''utál''? mert a páromat nem merem megkérdezni, elég neki most szegénynek látni ahogy a papája elmegy.. vagy mit tegyek? nagyon fáj nekem, hogy ilyen a családja, hogy nem mehetek hozzájuk, pedig én mindig megadtam a tiszteletet, Karácsonykor is küldtem mindig ajándékot, de annyit nem mondtak, hogy köszi... és nem tudom mi lenne a jó megoldás, elmenni a temetésre? vagy az anyja cirkuszolna? de a párom mellett szeretnék lenni ebben a helyzetben és annyira fáj, hogy nem tudok :( most is a családdal van a kórházban, mikor ha rájuk gondolok is kiráz a hideg és fáj a tudat, hogy ilyenek velem pedig semmit nem tettem, csak''rossz családból származom''...

segítsetek kérlek!