Véletlen folytán most derült ki, hogy anyósom már 5 éve a lánya nevére iratta a lakását. Kíváncsi lennék más erre mit lépne?

Ez a lánya nevére iratta nem egészen egyértelmü: ha papiron eladta, vagy eltartási szerzödés alapján került a nevére, akkor megtámadhatatlan a dolog, ha ajándékozással, akkor meghatározott idö után lesz csak végleges, ezen belül megtámadható.

Viszont ha a lánya ott él, a költésegeket részben ö viselt, akkor jogos, hogy neki több jár belöle. Nektek meg eleve meg van oldva a lakhatásotok, nem értem, hogy miért irigykedtek.

Már elnézést, dei itt hol van ÖRÖKSÉG??? AMig az anya él, addig senki sem örökölhet utána, és szive joga a saját házával azt csinálni, amit akar, akár eladja, akár elherdálja, NEKTEK egyelöre semmi közötök hozzá.

Tessék addig várni, amig meghal az anyuka és csak utána kezdeni örökségen törni a fejeteket.

Tök mindegy ki hogy rendezte az életét, undorító dolog anyagi különbséget tenni a gyerekek között.

Felénk is divat volt ez, az egyik testvér dolgozott egész életében, spórolt,rá bárki számíthatott, a testvére egy nulla, egy házat nem tudott venni magának, sőt egy autót sem 50 év alatt, mert minden pénzét elk*rvázta, és akkor ő kapott mindent, mert neki nincs.

Ez rohadtul nem ilyen alapon működik, a gyerekeknek anyagilag is egyenlőnek kell lenni a szülők előtt.

Életében történt végrendelkezésnek, vagy akár ajándékozásnak is lehet titulálni az átiratást. Ha ajándékozás, akkor ciki de köteles rész sem jár a férjednek.

Egyébként pedig ha a férjedet ez nem zavarja, akkor nem igazán értem, hogy neked pedig mi közöd az egészhez...