Elköltöztem a páromtól! De hívogat és üzen is hogy mennyire szeret meg hogy egymáshoz tartozunk! Nekem is hiányzik, de 300 km-rel távolabb vagyok azt mondta eljön értem! Mit tegyek?

Én a helyedben azt tenném, hogy ha látnék rá egy kis esélyt, hogy normálisan megbeszéljem a párommal, akkor ezzel próbálkoznék. Van olyan szituáció amit win win-nek hívnak és a lényege, hogy mindkét fél megelégedve jöjjön ki belőle. Tudom az emberi kapcsolatok nagyon bonyolultak, de a szeretet átformálhatja a saját értékrendünket is. Amihez eddig görcsösen ragaszkodtam, azt fel tudom-e adni egy másik emberért?

Egyébként meg lehetne próbálni azt is, hogy a családi segítségedet nem pénzben fejezed ki, hanem valami másban.

Az sem jó, ha az emberek hozzászoknak a könnyen jött pénzhez. Akkor hol lesz a motiváció? Nekik kéne erre rájönniük és megoldaniuk a saját életüket. Ezt én így látom. A pénzelés csak átmeneti megoldás lehet mindig. Szóval valami hosszabb távú dolgot kell keresni amiből lehet plusz bevétele a családodnak.

A párod szerintem ezek miatt veszélyeztetve érzi a kapcsolatotokat és a jövőtöket, mert nem számíthat rád teljes egészében. Én azt tartom helyesnek, ha a házastárs vagy az élettárs áll az első helyen és utána a család, mert ugye te is elvártad, hogy a szüleid egymást támogassák elsősorban a nagyszüleid helyett. Az nem egészséges ha ez a prioritás felborul.

szia!

nem tudom, h teljesen konkrétan mi miatt szakítottatok, de hasonló cipőben voltam én is, bár én csak 1 3 éves kapcsolatnak vetettem véget(másik városba költöztem az egyetem miatt,elhanyagoltuk egymást, veszekedtünk mi is a pénzen, stb). Utána próbáltam élni, még új kapcsolatba is kezdtem, de rájöttem, hogy nekem csakis Ő kell, senki más.

Hál istennek Ő is így gondolta, leültünk megbeszélni, Ő is belátta, hogy valamennyire engednie kell, és persze én is. Lefektettük újra az alapokat, és szerelmesebb vagyok, mint valaha, úgy érzem, hogy a szakítás után jöttünk rá igazán, hogy mennyire szeretjük egymást. Persze vannak vitáink, de szerintem egy egészséges kapcsolatban erre is szükség van. És Ő, aki talán jobban félt az elköteleződéstől, mint én, megkérte a kezemet, így már 3 napja menyasszony vagyok!!!:)

Szóval:ha úgy érzed(biztosan ismered már ennyi idő után) hogy tényleg akar változtatni, és nem csak szédít, hogy visszamenj hozzá, ülj le vele beszélgetni! Mondd el, Te mit szeretnél, kérd meg, hogy ő is mondja el, és ha egyezik az álláspontotok, próbáljátok magatokat tartani a közösen kialakított szabályokhoz.

Sok sikert, bárhogyan is döntesz!