Az unokaöcsém elvált a feleségétől 3 éve. Van 2 gyerekük. Szerintetek? Lent

mennyi idősek a gyerekek?

az ő kedvükért ne menjen vissza a volt asszonyhoz, ne csessze el az életét, de látogassa a gyerekeket akkor is, ha balhé van, különben ellene fogja nevelni az ex. nehéz lesz, de kitartás!

Ugyan nagyjából körülírtad, de nem akarom elhinni. Tényleg felmerült a gondolat, hogy visszamegy?

Tudom, hogy a jelenlegi helyzet baromi nehéz, mert én is ugyanilyen helyzetben vagyok. Annyi különbséggel, hogy exemtől 1 gyerekem van. Iszonyatosan fárasztó, néha reménytelennek látszó küzdelmet kell folytatni megállás nélkül azért, hogy a saját gyerekem normálisan álljon hozzám. Azt bizonygatni, hogy az a sok mocskolódás, amit otthon hall, nem igaz.

Na de már csak ezért is! Olyan emberhez, olyan helyre visszamenni, ahol ez folyik?

Szerintem az unokaöcséd nem gondolta végig, nem képzelte el a majdani életét, amikor ilyen megfordult a fejében. Nyilván csak arra az egy dologra gondolt, hogy a gyerekekkel lehetne. Az lehet... És a gyerekei mit látnának? Minden nap ölik egymást, veszekednek, külön utakon járnak, stb.? Még nagyobb stressz lenne az nekik, mint így, hidd el!

Én nem tennék ilyet, az biztos.

Tudom nagyon jól, hogy így nagyon rossz, de úgy még rosszabb lenne! Úgy esélye nem lenne arra, hogy ember maradhasson! Anyuka akkor sem nyugodna le, akkor is folyna a gyerekek oltogatása apa ellen, ezt hidd el nekem! Cs.szheti, hogy a gyerekekkel lehet, ha közben mindenkit idegbeteggé tesz az a légkör!

36F

Férjem kicsit másként, de volt ilyen helyzetben.

Első házasságában volt gyerek (mármint a gyerek még mindig van, a házasság nincs már).

Eleve a becsúszott gyerek miatt jött létre a házasság is,utólag azt mondta, hogy enélkül talán 1-2 évig húzták volna.

Az anyuka a domináns természetéből fakadóan rövid úton csicskát csinált a férjből. Szex semmi (utólag kiderült, hogy volt, csak mással), de a férjet folyton ugráltatta. Ebben a férjem is hibás volt, mert ő meg hagyta.

A végén már annyira eldurvult a dolog, hogy az exnej meg is ütötte a férjemet, pedig a férjem volt jelentős erőfölényben, de nem mert visszaélni vele. Így kínjában puha dolgokkal (plüssállatok, párnák) dobálta ilyenkor az nejét. Egyszer durrant el annyira az agya, hogy hozzávágott egy almát, de utána hetekig bűntudata volt, pedig a nő nem sérült meg tőle.

A házasságból szíve szerint menekült volna, de a gyerek miatt kitartott.

Akkor jött rá, hogy ez baromság volt, amikor a gyerek (!!) állt eléjük, hogy könyörög, hogy váljanak már el, mert nem bírja ezt a feszült légkört, egyszerűen külön szeretné a szüleit, nem egy légtérben, mert abból csak balhé van.

A férjemnek itt lett elég durva bűntudata és ekkor adta be a válást. A gyerek is kiegyensúlyozottabb lett.

Eleinte az anyuka próbálta a gyerekkel zsarolni, pl ha elvitte és valamiért ki akart tolni vele, akkor nem őt hívra fel, hanem a gyereket és vele ordított. Férjemnek nem volt mit tennie, a gyerek érdekét nézte és hazavitte.

Az exnejnek az sem tetszett, hogy a válás után velem megismerkedett, akkor jöttek a legdurvább támadások, szintén gyereket használva boxzsáknak. Férjem majdnem elhagyott a zsarolás hatására, az mentette meg a helyzetet, hogy a gyereke mondta, hogy velem semmi gond nincs, engem akkor hagyjon el, ha mi ketten nem jövünk ki.

Exnej végül akkor szállt le rólunk (én is kaptam a támadásokból rendesen, de tudatosan nem reagáltam, nem akartam olajat önteni a tűzre), amikor összeházasodtunk. Nem tudjuk miért, de azóta markánsan megcsappantak a telefonhívások, illetve már a férjem is bátrabb és ha ordítva hívja fel, akkor szó nélkül ráteszi a telefont, csak akkor hallgatja meg, ha normál hangnemben beszél vele.

Amit a férjem elrontott, az a vagyonmegosztás volt. Szabadulni akart, így a vagyon 90%-át ott hagyta, és megegyeztek, hogy a bíróság által kiszabott gyerektartást fizeti, de az iskoláztatási költségeket az anyuka fogja állni.

Amikor kiderült, hogy az iskola nincs befizetve (de új jacuzzi lett!!!), akkor bukott ki, hogy ez nem jó.

A gázt is kikapcsolták, mert tényleg hülyén költötte a pénzt, luxusra először (bulizás, szépítkezés, drága utak), számlákra utoljára.

Ebben az időben volt, hogy a gyerek már elmúlt 18 éves és már ő is ki volt bukva az anyjától. Egyszer beszélgettünk és kérdeztem tőle, hogy miért nem saját magának kéri a gyerektartást most már, hiszen jogilag megteheti és elsősorban neki jár. Felcsillant a szeme és ment a férjemhez, hogy ezentúl neki utalja. Férjem mondta, hogy jó, de amúgy is megveszek neked bármit, ha kéred, miért kell neked?

A válaszon a férjem is lehidalt: "Azért, mert azt félretenném, hiszen ha magamnak kell valami, azt kérésre úgyis megkapom tőled. Viszont a félretett pénzből tudnám a rezsit fizetni, ha anyám már nem figyel erre."

Másnap át lett állítva a banki átutalás. A férjem kíváncsiságból elkérte a lánya netbankos hozzáférését. Döbbenten látta, hogy az általa küldött pénz (egyszer egy nagyobb összeget hozzácsapott ajándékképp) gyűlik a lánya számláján, kb egyhavi hiányzott csak, de arról tudott, a lánya a barátja szülinapjára elköltötte, viszont szólt is előtte.

Én félig-meddig kívülállóként csak lestem, hogy ebben a sztoriban a gyerek volt a legjózanabb, legokosabb.