Mit érez egy férfi, ha megcsalja a feleségét, érez utána bűntudatot?

Ennek a mondásnak, mint mindegyiknek biztos van alapja. Embere válogatja, hogy meg fogja-e tenni ismét, vagy sem. Én tudom, hogy csak egyetlen 1 esélyt kaptam arra, hogy bizonyítsak, többször nem kapnék... s mivel nagyon szeretem Őt, nem kockáztatok.

Azóta a feleségem is, és én is átértékeltünk bizonyos dolgokat. Ahhoz, hogy normálisan működjön a házasság, ahhoz mindketten kellünk. Hibás voltam, s Ő is. Változtattunk néhány szokásunkon, néhány rosszul berögzült dolgainkon, nem apa és anyaként tekintünk egymásra, hanem férjre és feleségre, a kettő nagyon nem ugyanaz. A gyerkőccel természetesen anya és apa vagyunk, de rájöttünk, hogy mikor ketten vagyunk (ami tegyük hozzá, egy majd' 3 éves gyerek mellett igen ritka), akkor ugyanúgy igényeljük a másik játékosságát, szerelmét, mint korábban. S mikor félreléptem, amiatt léptem félre, mert ez nem volt. Csak apa és anya volt... nem tudom, érted-e.

Hogy féltékenyebb lett-e? Igen.

Fejemhez vágta-e az első 1 évben? Igen. Bár ritkán, mert próbálta inkább elfelejteni, és nem felemlegetni.

kérdezz nyugodtan, ha bármit szeretnél még hallani. ha jól sejtem, most te vagy a megcsalt alany?

Értem. Lehet, hogy amiatt szűkszavú, mert szégyelli, amit tett. Lehet, hogy könnyebb lenne neki leírnia.

Kívánom, hogy álljon helyre köztetek minden!