Égtél már a családtagjaid miatt?

Előfordult, de ők is égtek már miattam. Néha csinál az ember hülyeségeket.

De semmiféleképpen nem szégyellem őket.

A rokonait nem válogathatja meg az ember...

Előfordul az ilyen, de 1 hónap múlva már senki sem emlékszik rá.

Apám nehéz eset, de mit tudok vele csinálni? Semmit! Jót mérgelődök magamban, füstölgök egy kicsit, és ennyi.

Hát, szerencsére anonim az oldal, mert utálnám bevallani, hogy égtem már a nagyapám meg apám miatt és mindkettőjüknél az alkohol volt a főszereplő.

De szerintem az enyém nem egyedi eset, sajnos.

A családom snob,és szégyenlem! :(

A tesóm pedig olyan mint egy csöves,igénytelen...égek,ha valaki meglátja őt...

a házunk mocskos ( ez a legjobb szó rá, én próbálok takarítani, rendet tenni, de nehéz úgy, ha mások egyáltalán nem becsülik a rendet)mindannyiszor égek, ha valaki váratlanul beállít hozzánk, és szembesül vele, hogy értelmiségi család létünkre mekkora disznóólban élünk...

Aztán anyám imád értetlenkedni, és a legkisebb problémákat is hatalmassá nagyítani. Emellé tökéletesen önnállótlan 50 éves korában is. Amíg a szüleivel élt addig az apja egyengette az útját, amikor férjhez ment az apám, most meg, hogy már felnőttünk mi is egyengetjük...)-

A szüleim hirtelenharagúak és sokszor összevesztek már (üvöltve) egymással vagy velünk nyilvános helyen (utcán, boltban, iskolában stb...)

A nagypapám diplomás ember létére szintén disznóólban él, sőt kleptómániás. A legnagyobb hobbija, hogy járja a lomtalanításokat, és minden vackot felhalmoz a házában/kertjében,emellé nem is dob ki semmit, mondván, hogy nem pazarlunk mert mindenjó lehet még valamire. Világéletében smucig volt emellé, ha gyerekként mentünk hozzá, egy tábla csokit nem vett nekünk soha, de egy fürt szőlőt is sajnált tőlünk ha enni mertünk a kertjében. Ehhez még társult az is, hogy a mai napig imád kötözködni és mindig megmondja a frankót, akkor is ha fingja sincs a témához.