Mit mondjak neki? Befogadjam?

Tudom, hogy nem úgy kellene elkezdeni a közös életet, hogy hátha nem jön össze. De én sajnos az a típus vagyok, akinek az is eszébe jut, hogy lehet, hogy egy fedél alatt már nem jönnénk ki egymással. És más kérdéseknél is olvastam, hogy nem kötnek egy életre szóló egyezséget, ha nem jön össze, akkor megkérik, hogy költözzön el. Nos, nálunk ez nem így lenne, ugyanis, ha mégsem jönne össze, akkor sem mondhatnám neki, hogy költözzön el. Nincs le saját lakása, se pénze. Saját lakása azért nincs, mert a veje (tudta jól, hogy a párom nem ért a jogi dolgokhoz) szépen kisemmizte. Pénze meg azért nincs, mert amíg élt az anyja, addig szinte mindent hitelre vettek. Addig jól működött, amíg az anyja nyugdíja ezt fedezte, de közben meghalt, így most az összes törlesztést neki kell fizetnie. Egy hónapban marad kb. 35.000 forintja. Most a veje egyik lakásában lakik, de azt is el akarja adni, úgyhogy ki akarja tenni. Így nem tudom, hogy mit csináljak. Szeretem, meg jól kijövök vele, de mi van ha valamiért mégsem jön össze. Úgyhogy most nem tudom, hogy ha azzal áll elő, ami nagyon valószínű, hogy szeretne hozzám költözni, akkor mit mondjak neki? Mert semmi garancia nincs arra, hogy majd egy fedél alatt is ilyen jól kijövünk egymással. Viszont azt sem tudom, hogy mi lesz vele, ha a veje tényleg kiteszi a lakásából? Senki mása nincsen. 30 felettiek vagyunk mindketten. 2 éve ismerjük egymást, úgy 1 éve van komolyabb kapcsolat közöttünk.