Szerintetek ez normális? Menyire gyakori ez a rendezkedési
"mánia"?
Figyelt kérdés
Főleg én de a párom is partner.Állandóan átrendezzük a házunkat.Egyszerüen nem birom ki huzamosabb ideig hogy minden úgy legyen ahogy volt.Az ágy a 9ik helyen van már,szinte minden bútor minden helyen volt már a házban.Ez ugy zajlik hogy gondolok egyet és megkérem a párom hogy pakoljunk már át ez igy uncsi,volt olyan hogy mire hazaért átrendeztem a szobát,olyan is előfordult hogy még én nem voltam itthon ő tette ugyanezt.
A hozzátartózók már tökre megszokták ezt a dolgot,az elején még nevetek most már nem.Kb 3hónapig birom ki hogy ne pakoljak át.
A környezetünkben nincs ilyen ember,nem tudom ez menyire normális vagy nem.Illetve ha a lányom ebben nő fel akkor ő is ezt fogja csinálni?
Szerintem tök jó:) Én is állandóan rendezgetem a lakást!Viszont a szobám nem tudom rendezgetni,mióta bekerült egy ilyen trendi szekrénysor,aminek van hosszú alacsony padszerű tv-s fiókos része,és fölötte kivilágított polcok is,mert azok már felfúrva vannak a falba.Most új asztalt és széket veszek,és azokat fogom rendezgetni :D
Egyébként nekem az a tippem,hogy azért van ez,mert mindig van valami ami hiányzik a házatokból,és ezt a hiányt a rendezgetéssel pótoljátok!
Én ezért mindig veszek 1-2 apróságot is,1-1 más színű textil is sokat dob a dolgon!
2011. szept. 28. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
ebben semmi rossz nincsen:D
2011. szept. 28. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 anonim válasza:
én is csinálnám szívesen, de nekem nagyon furcsa pl.: legutóbb vettünk egy mobilpultot, a konyhában elhelyeztük, majd bementünk, rá 10 percre kimentem és elfelejtettem, hogy ott van nos egy csodaszép üveg hamutál bánta...
2011. szept. 28. 14:31
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 SzilKa válasza:
Én ugyanezt csinálom, bár mostanában már egyre ritkábban, most már eltelik 1-2 év is, mire átvariálom. Azelőtt én is párhavonta átrendeztem az egészet. :)
2011. szept. 28. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
Ez nem baj, szerintem csak egyfajta személyiségtípus, de biztos, hogy normális. :) Nekem ilyen apukám is. Anyukám nem, de ha apa át akart rendezni bármit, ő hagyta. De mi, a gyerekei nem lettünk ilyenek. Illetve kicsit csak. Én szívesen rendezem át a dolgokat, hogyha a bútorok is alkalmasak rá, hogy más helyen legyenek, mint ahol eredetileg voltak, illetve hogyha a lakásban elfér. De már évek óta úgy élek, hogy nem nagyon tudok változtatni a bútorok helyén, mert csak ott férnek el, vagy csak ott praktikusak, ahol most vannak. De ez sem zavar. Én csak a a szekrényekben, polcokon lévő tárgyak helyét szoktam mindig megváltoztatni, de csak azért, mert praktikusabb vagy szebb elrendezést találok ki.
2011. szept. 28. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 anonim válasza:
Mi is gyakran rendezzük át. Ennek az az oka nálunk, hogy én nagyon szoktam este félni (a halál jut mindig eszembe), és rájöttünk, hogy ha "új" helyre kerülök, az pár hétig leköt, nem foglalkoztat a halál.
2011. szept. 28. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 anonim válasza:
néha én is szeretek változtatni viszont csak akkor ha az pozitív és szükséges. pl az ágyamat tuti nem változtatnám meg mert így tudok jót aludni, régebben más helyen volt és gondjaim voltak az alvással. nekem a te kényszeres változtatásod azt jelzi hogy nem találod a helyed nem érzed otthonodnak a házatok (persze ez tudat alatt)
2011. szept. 28. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 anonim válasza:
Erről valahol anno azt olvastam, hogy amikor megtalálja valaki a helyét a "világban", mindent helyre tesz önmagában, akkor ez meg fog szűnni. De már nem emlékszem a könyv címére.
2011. szept. 28. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 A kérdező kommentje:
14:35.
Ebben van valami,nem érzem jól magam a házban,nem tetszik ezért probálkozom mindig mással.Viszont mikor még amikor otthon laktam ott is ilyen voltam,pedig imádtam a szobám.
Azt hittem idővel elmulik vagy enyhül,de nem,ez megy 9éve.Szegény szekrények ha beszélni tudnának:)
Egyik nap kajáltunk és dumáltunk hogy milyen jó lenne a falon mé gegy ajtó,mondom a páromnak valamikor volt de befalazták,egymásra néztünk és én mentem a talicskáért ő meg a kalapácsért,seperc alatt csináltunk egy ajtót,ez volt a legdurvább húzásunk.
2011. szept. 28. 14:44
10/11 anonim válasza:
Belső nyugtalanság lehet. Egy időben tetéztem az állandó költözéssel is. Soha nem éreztem magam otthon sehol. Mióta gyerekeim vannak, azóta jó. Vagy csak az összes energiám elfogyott már. ;)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: