Van itt olyan, vagy ismersz olyat, aki szerelem nélkül ment férjhez?

Igen. Anyám. Együtt maradtak apám haláláig, de soha egy percig nem voltak boldogok. Két teljesen különböző ember különböző igényekkel. Anyám a mai napig azt hiszi magáról, hogy jó feleség volt, miközben csak jó házvezetőnőnek nevezném, mivel sosem volt apám társa. Szerinte apámnak ennyitől illett volna boldognak lennie, és anyám szerint az is volt, mi is csak elejtett szavaiból tudtuk, hogy nem az. Anyám nem vált, mert szégyellt volna elvált asszony lenni, de folyton szapulta apámat, meg mindenkit maga körül. Apám meg azért nem vált, mert enyhén alkoholista volt, és egyrészt kényelmes volt neki így, másrészt bűntudata is volt a pia miatt. Anyám egy megkeseredett, betokosodott öregasszony lett 55 éves korára, a beszélgetés egész életében kimerült nála a panaszkodásban, a másik szapulásában, apám pedig meghalt.