Hogyan reagáljak, amikor anyukám megszégyenít?
Például mert nem ismerek egy (amúgy sem túl közismert) klasszikus zenei művet?
Vagy legyen szó bármiről, mindig azt kell kiemelni, amit nem tudok, nem azt, amit már tudok.
Az angollal is olyan jól haladtam, de a kinevetések, finom kis gunyoros beszólások (ha nem tudok egy szót) annyira elkedvetlenítenek, hogy inkább nem is foglalkozom vele, igaz, így egyáltalán nem haladok, de legalább nem gondolok rá. Mert tanulás közben is egyfolytában az jár a fejemben, hogy még ezt sem tudom, de ha meg is tanulom, mi van, ha elfelejtem, és önkéntelenül odaképzelek magam köré egy társaságot, akik jól megaláznak és azt éreztetik velem, hogy egy nagy nulla vagyok és kiröhögnek.
Hogyan tudnám ezt a belémsulykolt negatív önképet átírni?
ne félj, hogy elfelejtesz valamit, akkor sincs semmi
megengedem, hogy hibázz :))
fejleszd az önbecsülésed, tűzz ki magad elé egy célt, azt oszd fel apró lépésekre, mert úgy könnyebb teljesíteni
és ha teljesíted a részeket, mindig nőni fog az önbecsülésed
ezt folytasd addig, míg senki nem tudja lerombolni az önbecsülésed
ne félj hibázni, akkor sem, ha kinevetnek
ne törődj vele (buták)
nem illik senkit kinevetni
Anyád miért szégyenítget meg?!Miért jó ez neki??
Én erre úgy reagálnék,hogy 'csakazértse' viselkedést vennék fel,és nem érdekelne az adott dolog.
Egy anyának nem az a feladata hogy a gyerekét megszégyenítse. Ez halál gáz.
Egy szülőnek bátorítania kéne a gyerekét,pozitív dolgokkal ösztökélni a tanulásra,és nem szégyenítéssel.
Belőllem a lehető legrosszabbat hozná ki,elkezdenék ugyanúgy viselkedni vele,és a kapcsolatunk rohamosan romlana.Csodálom,hogy te hogy bírod.
Majd kapsz olyan hozzászólásokat,hogy akkor tanuljál,hogy ne tudjon megszégyeníteni,de én úgy gondolom,hogy ha mindenképp ez a szándéka anyádnak,akkor teljesen mindegy,hogy mennyit tanulsz,mindig találni fog megszégyenítendő dolgot benned, a tudásodban.Tudod,aki kötekedni akar,úgyis fog,teljesen mindegy,milyen jó próbálsz lenni.
Részvétem neked!
köszönöm szépen a biztatást és a véleményeket, igen, tényleg valahogy így van, hogy hiába tudok x dolgot, az x+n-edikre rákérdez. és mindig lesz x+n-edik!!
hallottam olyan jelenségről, hogy ha valakit ok nélkül kritizálnak valamiért, akkor előbb-utóbb tényleg olyanná is válik, hogy legalább ne teljesen jogtalanul kapja a bántást. mert annyira rosszul esik az igazságtalanság, de így azt mondhatja: "na, most legalább megérdemlem". és sajnos én is kezdek így érezni. legalább akkor igaza lenne.
beszélj neki erről, hogy téged zavar ez, amúgy csak az érzi magát butának aki elég okos hozzá, ez már félsiker.. a kommenteid alapján okosnak tűnsz. :) tényleg beszélj anyudnak amikor épp "oszt" téged. mond neki hogy neki is meg kellett tanulnia azt a sokmindent, nem egyik pillanatról a másikra lett ilyen okos, és most te is azon az úton jársz :) légy kedves, de határozott vele, ez biztos használ. ha mégsem jönne össze, ne csüggedj.
a tudás tényleg fontos, de nem minden, mert a szeretet a legfontosabb, ezt is mondthatod anyukádnak, meg azt h te szereted őt
sok sikert!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!