Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan élted meg, amikor...

Hogyan élted meg, amikor fiad/lányod elhagyta a családi fészket?

Figyelt kérdés
Az én lányom már évek óta nem lakik velem.Amikor elköltözött,hirtelen üres lett a lakás.Egyedül neveltem,tehát újra magamra maradtam. Nem estem kétségbe,hanem próbáltam/próbálom segíteni ahogyan tudom,vagy ha igényli.Büszke vagyok arra,hogy önállóan megáll a saját lábán.Egy ideig egyedül élt, majd talált egy nagyon kedves fiút, akivel már össze is házasodtak.Nem szólok a dolgaikba,van véleményem,de csak akkor mondom,ha kérdezi.Ennek köszönhetően mindíg számíthatok rájuk és büszke vagyon az önállóságukra.
2009. ápr. 26. 08:06
 1/8 anonim ***** válasza:
100%
Örülnék, ha ilyen szüleim lennének, mint te :-( Nálunk ha felmerül a téma, hogy el fogok költözni, vagy azonnal ki is dobnának a lakásból, vagy azt mondják, hogy ezzel zsarolom őket. 24 vagyok, dolgozom is már, nem is akarnak segíteni még lelkileg se, nem tudom, hol élnek, pedig egyszer ők is eljöttek a szüleiktől... :-(
2009. ápr. 26. 09:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%
Az én gyerekeim még kicsik de tisztán emlékszem mikor én kirepültem a családi fészekből...Apukán nagyon szeretett engem,és mikor komoly kapcsolatom lett és elköltöztem láttam rajta hogy fájt neki de sosem adott ennek hangot mert tudta hogy én igy vagyok boldog.Azóta ő már sajnos nincsen velünk:( de mindig büszke volt rám és a kicsi unokáira,és sajnálom hogy a születendő gyermekem már nem ismerheti meg a papát.
2009. ápr. 26. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Engem édesapám nevelt fel. Nagyon nehezen viselete, amikor 2 és fél éve elkölötztem otthonról. Nem könnyítette meg a helyzetem. Akkor már 5 éve voltam együtt a férjemmel. Még az esküvőnkre sem akart eljönni, de megmondani nem tudta, hogy mi a baja a férjemmel. Azóta sem olyan a kapcsolatunk, mint régen, de azért megvagyunk. Szóval örülnék neki, ha ilyen jó kapcsolataom lenne vele, mint ahogy te írtad.

2009. ápr. 26. 09:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem ez a normális hozzáállás ahogy Te csinálod.

Minden jó szülőnek a gyereke boldogsága a legfontosabb.

Tudomásul kell venni,hogy felnő és önálló élete lesz,ez így normális,szerintem akkor van baj,ha nem így van.Biztosan nehéz ez egy szülőnek,főleg annak aki egyedül nevelte fel a gyerekét,de önzőség lenne maga mellé kötözni,hogy a szülő ne legyen egyedül ne legyen magányos.Csak így maradhat meg a bizalmas jó kapcsolat.Ellenkező esetben a szülő elmarja agyerekét maga mellöl,eltávolodnak egymástól.Főleg akkor ha már kapcsolatban él,és a szülő nem tudja elfogadni,hogy már nem az Ő pici fia lánya.Nem tudom miért,de ez talán a fiús anyukáknak több problémát okoz.Legalábbis több a konfliktus anyós-meny,mint anyós-vő között aminek túlnyomórészt ez az oka.És igen,azt is tudomásul kell venni,hogy Ők már egy másik generáció más világlátással,és nem kell feltétlenül irányítgatni az életüket.Okosan is lehet jó tanácsot adni,hogy ne érezzék úgy a fiatalok az szülő még mindig gyereknek nézi őket,és nem hiszi el képes az önálló normális életre.

Tiszteletben kell tartani mindenki magánéletét,és addig szabad közeledni amíg Ő maga betekintést enged.Nem kell mindent tudni a másikról,csak amennyit Ő is akar,hogy tudjunk róla.Akkor is,ha a gyerekünkről és annak családjáról van szó.Okosan is lehet Őket szeretni,hogy ne érezzék tehernek.Nagyon rossz amikor már a szülő látogatás gondolatától is rosszul vannak a fiatalok.

Szerintem nem szabad eddig eljutni.

2009. ápr. 26. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
89%
szerintem az én szüleimmel fordítva van. alig várják hogy végre azt csináljanak amit akarnak hátráltató nélkül és persze ,hogy álljak meg a lábamon egyedül. 18/L
2009. ápr. 26. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%
Én még csak 26 éves vagyok és 1 éves kislányom van, de azt hiszem, hogy a szülő igazából félti a gyerekét, és ha látom, hogy megáll a saját lábán, boldogul,akkor könnyebb elengedni. Nem csak a lányod szerencsés, hogy ilyen édesanyja van, hanem te is nagyon szerencsés vagy, hogy ilyen talpraesett lányod van, mert bizony a mai világban nehéz boldogulni.
2009. ápr. 26. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim válasza:
100%

Nagyon büszke lehetsz magadra! Ez egy teljesen higgadt, normális viselkedés. Hidd el, hogy ez egy jó szülő-gyermek kapcsolat alapja, miután a "pici" gyermek elhagyta a szülői otthont.

Nem tudom van e baráti társaságod, ha igen, akkor tölts velük minél több időt, hogy ne légy egyedül.

2009. ápr. 26. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%
Én 22 éves voltam, amikor elköltöztem a szüleimtől. Régóta érett a dolog, hiszen a párommal már évek óta együtt voltunk. Aztán hirtelen döntöttem úgy egyik napról a másikra, hogy akkor itt a vége és elköltözöm. Hazamentem munkából és megmondtam nekik. Drága anyukám csak sírni tudott, apukám egy szót sem szólt, bár láttam az arcán, hogy nagyon fáj neki. Még azon a héten elköltöztem, viszonylag hamar túltették magukat rajta. Bár nálunk sokat segített a dolgon, hogy nagyon jó a kapcsolatunk, imádják a páromat, kb. 600 méterre lakunk tőlük, minden nap beszélünk telefonon és egy héten legalább 2* találkozunk is. Most amikor a hugim is elköltözött könnyebben fogadták a döntését (bár ő 60 km-re költözött), és csak utána jöttek rá, hogy milyen rossz így, hogy csak kettecskén maradtak. Üres lett a lakás. Ezért legalább a hétvégéket próbáljuk úgy alakítani, hogy együtt ebédeljen a család anyuéknál, és utána meglátogatjuk a mamát is. Szóval biztos nem egyszerű (egyik oldalnak sem, mert a mai napig érzem azt, hogy milyen jó volt/lenne velük lakni), de ez az élet rendje.
2009. ápr. 26. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!