Miért hanyagolnak a "barátaim" és a rokonaim?

Szerintem azoknál, akiknél ezt tapasztaltad, hogy visszautasítják a közeledésedet, és ők maguktól meg nem mennek hozzád, konkrétan kérdezd meg egy következő ilyen hárításnál, hogy miért van ez.

Mondd el az érzéseidet, hogy nem érted, és az őszinteségükre van szükséged ahhoz, hogy esetleg tudj változtatni.

De én nem vagyok 100%-osan biztos abban, hogy Te vagy a hibás, lehet, hogy olyan emberek vannak a közeledben, akik nem érdemlik meg a barátságodat, lehet, hogy ők nem tartanak téged olyan fontosnak, hogy veled töltsék a 'drága' idejüket.

Lehet ők változtak, lehet, te.

De egy próbát megér szerintem.

Ha meg nem őszinték, nem mondják el, hogy valójában mi van, akkor szerintem hanyagold is őket, keress új barátokat, pl. játszótéren, vagy boltban, vagy valahol.

Voltam már úgy, hogy azt éreztem: mindenki összeesküdött ellenem, felettem. Lehet, nem is velük volt a baj, hanem velem. Sérülékeny, sértődékeny voltam.

Az gáz, ha a legjobb barátnőd nem látta még a babát, akkor talán nem is ő a legjobb...

Én tavaly nyáron szültem, egyetlen rokonom sem nézte meg a fiamat!!! Pedig mindig nálam álltak meg, ha valamit el kellett intézni, vagy ha kölcsön kellett.

A barátaim, ügyfeleim viszont jöttek és azóta is jönnek, érdeklődnek, felajánlják, hogy segítenek, ha kell valamiben. Meg a férjem rokonsága is jött, néha már sokalltam is a rengeteg embert, azt sem tudtam ki, kicsoda. Na úgy vagyok vele: amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Énhozzám aztán jöhetnek az én rokonaim ezután!

Azt javaslom, menj el egyedül a játszótérre a gyerkőccel. Ott kialakulnak új kapcsolatok, mert az anyukák úgyis beszélgetnek egymással. Vagy menj el ilyen babás progira. És ha ott sem tudsz kialakítani kapcsolatokat, akkor lehet, veled van a baj.

(Gondolkozz el: meghallgatsz-e másokat is, vagy csak a te babádról, életedről stb.. van mindig szó. Nem alkottál-e olyan véleményt más előtt, amivel esetleg megbánthattad, még ha igazad volt is? Hagysz-e mást is szóhoz jutni?)

"Magától nem jön senki". Sokan nem tudják, zavarhatnak-e, nem-e ott, ahol baba van. Ez is lehet oka a távolságtartásnak.

Olvastam valahol, hogy mikor az ember kiáll a korábbi pörgős életéből és otthon marad egy babával, úgy érzi, elhagyta a világ. Mi, akik itthon vagyunk a babával, lehet, hogy türelmetlenebbek vagyunk azokkal szemben, akiket igenis köt az idő, mert dolgozni járnak, stb...

Én egy 56 éves nagyi vagyok.

Ha lehet egy idősebb is hozzá szólna.Teljesen egyet értek az előttem szólókhoz.Sajnos úgy veszem ki,hogy nagyobb részben benned van a hiba(bocsi)Valahol már lánykorodban kezdődtek a hibák,ha az esküvődre se akartak elmenni.Lehet,hogy férjed által belekerültél egy másik "közegbe" lehet jó is de lehet rossz is.Én ezen nagyon elgondolkodnék.Gondolok itt arra,gazdagabb lettél és másként látod a világot,vagy olyan férjet fogtál ki aki senkinek nem szimpatikus.Más lett az érték rended.Előbb nézz magadba és utána fogadd meg a tanácsokat,kérdezz rá akit szeretnél magad mellett látni.