Mi a jó a házasságban?
Akik házasok, magyarázzák már meg, hogy miért dönttöttek a házasság mellett, az együttélés ellen? Jó nekik h mindent egy lapra tesznek fel? Mik szólnak a házasság mellet?
Akik házasodnak, ők nem gondolnak arra, h lehet később minden az ő nyakukba szakad? Gyerek, háztartás? Ti meg tudjátok mindkettőt felesbe osztani? Vagy alárendelitek magatokat a másiknak?
Amikor házasodtok, meg se fordult a fejetekbe, h mi lesz ha beunalmasodika kapcsolat? Mi a jó házasság titka? Ha másik emberre vágytok elfojtjátok azt az érzést?
Mennyi képmutatás van a házasságotokba kifelé a társadalomnak?
Nem érzitek h ideálképeknek kell megfelelni, hogy sok mindent meg kell tenni amihez nincs kedvetek, és ezek kényszerek?
Házasságban mennyire krízishelyzet az első gyerek?
nem szabad keresésünk kizárólagos célpontjának lennie, mivel ez csak a lélek teljességre vágyásának egyik megnyilvánulása. Ez a vonzalom később, a kapcsolat ápolásában pozitív erővé válik. A párkereső emberen az Örökkévaló áldása van, ennek ellenére, mint mindenben, itt is kezdeményező szerepet kell vállalnunk: a mi dolgunk megkeresni azt az embert, akivel minden szempontból összeillünk.
A társkeresésben nem lehetnek csupán külsődleges, felszínes jegyek az irányadók, amelyek esetenként ellentétben lehetnek a komoly kapcsolathoz szükséges mélyebb összhanggal. Sokkal fontosabb, hogy megtudjuk az, hogy mit érez a leendő társ az Örökkévaló iránt, hogy mit tart a magasabb célokról, azokról az értékekről, amelyek igazán fontosak az életben és a házasságban.
Természetes, hogy a párválasztás folyamatában időnként kétségeink támadnak, és nehezen tudunk dönteni. Ezeket a kétségeket nem akadálynak kell tekinteni, hanem egy folyamat egészséges és nyitott részének. Gyakran előfordul, hogy az Örökkévaló csak akkor részeltet minket a megfelelő társ áldásában, amikor már készen állunk arra, hogy őszintén rászánjuk magunkat a spirituális fejlődésre, és ne csak a karrierünkkel vagy a társasági életünkkel törődjünk.
A házasságra történő felkészülést a spirituális és a személyes gyarapodás nagy lehetőségének kell tekintenünk, egy új kezdetnek, amelynek során megismerjük önmagunk és a leendő házastársunk lelkét, hogy lefektethessük azokat a szilárd spirituális alapokat, amelyekre a házasságot alapozhatjuk. Olyan sok időt töltünk magának a házassági szertartásnak a tervezgetésével, hogy sokszor elfeledkezünk a spirituális felkészülésről, noha az sokkalta fontosabb. Mivel a házasság olyan széles körű egyesülés, az is célszerű, hogy mielőtt a férfi és a nő elhatározza, hogy házasságot kötnek, ismerjék meg egymás családját, mivel értékrendünk kialakításában a családunk is szerepet játszik.
Nincs szükség nagyszabású esküvőre. Igen, legyen szép, de az a látvány, hogy egy férfi és egy nő egymásnak és az Örökkévalónak szenteli életét, önmagában szebb, mint a legdrágább körítés. Az is helyes, ha a vőlegény és a menyasszony az esküvője napján ad valamennyi pénzt jótékony célra, és a szüleik szintén. Ez megadja az adakozó és barátságos kapcsolat alaphangját, és az Örökkévaló áldását vonja az ifjú párra.
A válásról
Az Örökkévaló azért teremtette a házasság intézményét, hogy lehetővé tegye férfi és nő örökös egyesülését. Anyagi világunk követelményei miatt, és a bármely két ember kapcsolatában megtalálható bonyolult és kényes dolgok miatt nyilvánvaló, hogy a házasságban lesznek leküzdendő akadályok. Ezekkel a tőlünk telhető legnagyobb energiával, türelemmel és kitartással kell foglalkoznunk, mivel a házasság, ahogy bölcseink mondták: „örökös épület”. A válás az utolsó eszköznek tekintendő, amely csak akkor jöhet szóba, ha a pár már minden békülési lehetőséget kimerített, és ha ők is és mindazok, akikben bíznak, úgy gondolják, hogy ez az egyetlen megmaradt lehetőség.
Látnunk kell, hogy a sok válás égi jel, amely arra int minket, hogy erőteljesen foglalkozzunk az indítékokkal. Jelentsük ki, hogy a házasságunkban szükség van az Örökkévalóra. Kötelezzük el magunkat, hogy házasságunkban mindig szem előtt tartjuk az istenit, és hogy családi otthonunkat olyan hellyé tesszük, amely segít beteljesítenünk az Örökkévaló áltál ránk rótt földi küldetésünket.
Ne feledjük, hogy a házasságkötésünk és a házasságunk fenntartása nemcsak a saját érdekünket szolgálja, hanem a gyermekeinkét, az unokáinkat, és még sok utánunk következő nemzedékét is. Vegyük komolyan a házasságot. Ez nem olyan kötelesség, amely csak magunkra és házastársunkra tartozik, hanem olyan, amellyel önmagunknak, a házastársunknak és az Örökkévalónak tartozunk. Az ilyen egység olyan fényt ad, amely az egész világot beragyogja.
Elnézést a hosszú válaszért.
ma 22:25
De, olyan. Igen, az érzések változnak, napról napra. De a szeretet egy olyan dolog, ami felettük áll. Ha valakit egyszer megszerettél, dönthettek úgy, hogy megtartjátok ezt a szeretetet.
22:13-nak
Szépen hangzik! Honnan van ez? Te lelkész vagy? azért volna még hozzáfüznivalóm. Az együttélés is lehet ilyen, ha hívők a felek, szeretet van, jó a komunikáció, figyelmesek. Mindent megtehetsz együttéléssel amit a házasságban is. Vagyis nem értem mire ez a nagy hűhó.
A másik hogy szerintem egy emberhez nemcsak egy másik ember illik. Jó nagy gáz lenne ha így lenne! És ott a biológia. Ha évek múlva uj párod van akkor attól újat tanulhatsz, gazdagodhatsz. Ha pl vki új partnerre vágyik, és ezt most testi lelki szinten érzem, akkor ha nemet mondd arra a kapcsolatra akkor elfojt egy érzést, vagyis hazudik magának. Ha azt mondja nem kell az új neki, és kényszeríti magát a régi partnernek jópofát vágni, akkor az nem őszinte és magát is meg a párját is becsapja. Itt most nem kisebb megtetszésről, fellángolásról van szó.
Aztán visszatérve a gyerekről. Minek ezt erőltetni? aki érez nagy anyai apai ösztönt, aki arra vágyik, hogy sokat foglalkozzon gyerekkel az tegye, jónak tartom, de akinek más az érdeklődése az a munka háztartás mellett ha még gyereke van akkor teljesen lemond a szabadságáról, önmegvalósitásáról, mindig alá kell mindent rendelni a gyereknek, és folyton parázni miatta. szóval nagyon elveszti a szabadságát 20 évre legalább.
Te hány éves vagy??? Szerintem elég fiatalka a kommentjeid alapján.
Nem kötelező házasodni, ha virágról virágra akarsz repkedni egy életen át, de ez hidd el, ez nem biológia, nem a többség ösztöne. Az ember úgy van kódolva, hogy családot alapítson, utódai legyenek.
Ha te házasság és gyermek ellenes vagymost, akkor
1: és még nagyon fiatal is, akkor sanszos, hogy ez idővel változik.
2: nem változik, x évente párt és családot cserélsz (ebben az esetben tényleg nem szabad gyermeket vállalnod, mert lelkileg tönkre teszed), de akkor miért várod itt bárkitől, hogy győzködjön a házasság előnyeiről? Ahogy olvasom, nem lehet úgysem meggyőzni! Menj inkább aludni, és élj boldogan úgy, ahogy neked tetszik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!