18 éves sem voltam, amikor megismertem egy srácot. Majd teltek az évek és szépen felépítettünk mindent magunk körül. Házak, autók, szép karrier. A srácból majd férj lett, belőlem meg feleség. Egymásra nem sok időnk marad, így hát ő megcsalt, a terhességem megszakadt...elváltunk. Majd találkoztam a nagy Ő-vel. Gyorsan történt minden, szerelem volt első látásra, mindkettőnk részéről. A munka már nem volt fontos nekem, mert családot szerettünk volna. Feladtam a régi életem, hozzáköltöztem. Teltek a hónapok és a várva várt gólya csak nem köszönt be hozzánk. Időközben kiderült hogy beteg vagyok. Míg régen az exem adta a pofonokat, ma már az élet. A mostani párommal már mind a ketten betöltöttük a harmincat, így hát van múltunk, mindkettőnknek hosszú kapcsolattal. Ő felsővezető egy hatalmas cégnél, sokat utazik, dolgozik. A folyamatos gondok hatására, eltávolodtunk egymástól. Most csak annyit mondott, hogy újból egymásba kell szeretnünk. Szerintetek van rá esély, hogy minden a régi legyen? Aki egy hosszú kapcsolat után egy újat kezd, mennyi idő múlva tudja a régit végleg elfelejteni? Az előző kapcsolatában ért sérelmeket, félelmeket, lezárni és nem előítélkezni? Miért tud sérülni ennyire egy ember válás után? Köszönöm a válaszokat.
Minden eddigi válaszolónak zöld kezet adtam, mert számomra minden válasz egyformán hasznos. Most szeretném őket mind külön megválaszolni.
2011. szept. 13. 13:55
22/30 A kérdező kommentje:
Kedves Ma 06:39! Sajnos az oldalt nem tudom megnyitni, pedig szívesen megnéztem volna.
2011. szept. 13. 13:57
23/30 A kérdező kommentje:
Kedves ma 7:57! Elgondolkodtató dolgokat írtál, amit köszönök. A páromon most valóban úgy látom, hogy sokszor inkább a munkába menekül. Biztos vagyok abban, hogy mindezt gyerek mellett nem tenné. A család számára nagyon fontos. Pár hónappal ezelőtt egyszer annyit mondott, hogy szeretné eladni az ingatlanokat, mert velem szeretne lenni, több időt eltölteni. Családot nem azért szeretnék, mert unatkozom, mindig is vágytam rá.
Az elmúlt négy hónapban hanyagoltam a barátaimat. A rengeteg probléma miatt bezárkóztam. Nem szerettem volna senkit sem terhelni, mert megszoktam hogy mindig, mindent egyedül kell megoldanom. Sajnos az exemmel nem volt leányálom. Minden téren terrorizált. Muszáj volt addig várnom, hogy ő mondja ki a végét, mert máskülönben nem engedett volna el. A válásunk 2 évig tartott. A bíró egyszer csak annyit kérdezett, hogy biztosan így akar elválni? Amihez nem volt semmilyen köze, inkább már arról is lemondtam, csak legyen már vége. Sajnos két ingatlan összetart minket. Ha sikerülne értékesíteni, akkor többé nem kellene látnom őt, így többé kellene találkoznunk és beszélnünk. Sajnos ő képtelen elviselni, hogy már külön vagyunk. Még mindig engem, így ahol csak tud gyötör. Ezért érzem azt, hogy a múlt kísért.
2011. szept. 13. 14:24
24/30 A kérdező kommentje:
Kedves ma 8:21! Köszönöm a kedves szavaidat. Valóban tökéletes. A baráti körben mindenki csodálattal néz ránk. Azt mondják hogy még soha nem láttak ennyire két szerelmest. Talán hülyén hangzik, de ha nincs velem, akkor hiányérzetem van. Ha mellettem van, akkor megnyugszom. Elaludni is csak a mellkasán tudok.
A múltat a fent leírtak miatt nagyon nehét félretenni.
Sajnos a babáról még egy jó darabig le kell mondanunk az orvosok tanácsára, mert veszélyes lenne és nem kellene halmozni a bajokat.
Kívánom Neked hogy olyan férfit találj, akiről mindig is álmodoztál. Remélem hogy minél előbb megtalálod.
2011. szept. 13. 14:46
25/30 A kérdező kommentje:
Kedves ma 12:29! Köszönöm a válaszod. A családom fantasztikus. Otthon soha nem volt kiabálás, ordítozás, pofon, mindig mindent megbeszéltünk. A szüleim nem az exemet szerették volna mellettem látni. Igazuk volt. Az olaj a vízzel soha nem válik eggyé. Erre az első pofon után gyorsan rájöttem, de szégyeltem, titokban tartottam mindenki előtt. Nem az otthoni minta jutott nekem, de remélem még sikerülhet.
2011. szept. 13. 15:04
26/30 A kérdező kommentje:
Kedves ma 12:58! A Te válaszodat is köszönöm. Szerencsére az örökbefogadástól még nagyon messze vagyunk. Rengetegen mondták már, hogy nagyon jó anya lennék, volt aki felnőttként is azt kérte, hogy nem foganám-e örökbe. Nekem nem az esik rosszul, hogy másokat miért látogatja a gólya, hiszen minden pici egy csoda. Bizonyára megvan az oka, hogy nekünk miért nem jött eddig. Inkább attól félek, hogy lesz-e erőnk kivárni és végigcsinálni, az idő ellenünk dolgozik, vagy mellénk áll.
2011. szept. 13. 15:18
27/30 A kérdező kommentje:
Kedves ma 13:03! Köszönöm szépen a válaszodat és gratulálok a babához. A szerelmi együttlét, mielőtt leállítottak az orvosok, nekünk is kezdett kissé kötelességgé válni. Amikor szerelmeskedés után már egyből arra gondolsz, hogy most biztos sikerült és pár hét múlva amikor megjön kudarcként éled át. Örülök hogy nektek sikerült kilábalni és együtt tudtatok maradni. Olyan jó volna, ha minden rosszat össze tudnék gyűrni és kidobni egy szemetesládába. Azt hiszem hogy feltöltődésre most nagy szükségünk van. Szeretném ha nekem is sikerülne, mert ha nem akkor elengedem Őt, minthogy boldogtalanságra ítéltessem.
2011. szept. 13. 15:37
28/30 anonim válasza:
13:03 vagyok, ne engedd el! Tarts ki! Neked is jár a boldogság végre! Biztosan sikerülni fog a baba is! Nem sokára megérkezik hozzátok is a gólya csak várd ki türelemmel!
2011. szept. 13. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
29/30 anonim válasza:
bocs, véletlen elküldtem közben! :)
tehát várd ki türelemmel, most a kapcsolatod legyen az első! Hozd/hozzátok helyre amit tönkre tett a próbálkozás és a sikertelenség!
2011. szept. 13. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
30/30 A kérdező kommentje:
Vége lett a mesének, amibe én is belehaltam. Időközben elvesztettem őt, két babát a pocakomban...most fel kellene állnom, de annyira nehéz.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: