Mást is kísért a múlt?

Nem akarok nagyokostojás lenni, de egyszer erre akadtam rá a neten:

[link]

22 – 35 percig

Szerinted mennyire lenne jó apa az, akiből csak a kondenzcsíkot látná a gyereke? vagy úgy gondolod, hogy amikor a gyerek megjön, akkor apuka lemond, kevesebb munkát vállal és nem menekül a munkába? Mert ha igen, akkor ez jó. Ellenkező esetben nem szabad gyereket vállani, csak azért, mert te egyedül érzed magad és unatkozol vagy bármelyí más mondvacsinált ok miatt.

Ha ő sokat utazik, és te egyedül vagy, miért nem keresel magadnak saját életet, programokat - el lehet ám menni még egyedül is színházba, moziba! ez már nem a viktoriánus kor - vagy keresed meg a legjobb barátnőidet?

Dolozgatsz is, vakulásig! Ha Mo-n nincs munka, kimehetsz külföldre is pár évre. Egy kis levegőváltozás jót tesz mindig.

Ha annyira gyereket akarsz és nincs fizikai oka, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy egy párterapeutához elmenj, vagy pszichiáterhez, mert valószínűleg valami kőkemény ellentmondás létezik a felszínen kimondott akarat és a valódi, a lélek diktálta akarat között.

És igen, a múlt kísért - addig, amíg az ember fel nem dolgozza azt. Annak volt igaza, aki a gyászfeldogzoást beidézte, mert ez így is van mindenben: amíg valami nincs meggyászolva, addig nem kerül a helyére az emberben, addig nem tud továbblépni. Mivel a mostani kapcsolatod nem a legjobb, és a múlt nincs feldolgozva, óhatatlanul ott a csapda: "mi lett volna, ha a másikkal ..."

Nyugodj meg. Nem lettél volna boldogabb, mert azok a valódi problémák, amelyek miatt minden kapcsolatod kicsit vagy jobban problémás, benned vannak és nincsenek feloldva. Törvényszerű, hogy amíg ez van, addig bárkit választanál, előbb-utóbb megvalósítanád a saját magad belső problémáinak megfelelő és arra passzoló külső helyzetet.

Bármelyik pasival. Akivel nem, azzal pedig soha nem jönnél össze, mert annak meg te és te problémáid nem passzolnak a magáéira - tehát nem választana téged, ahogyan te sem őt.

Hát ez egy tök normális pasi! Bízhatsz benne, úgy érzem. Szerelem volt az alapja a kapcsolatnak, fel lehet támasztani a tüzet. És a szándék meg is van részéről. Te is szereted. Hol itt a hiba? A múltat elfelejteni? Azt sose lehet. Mindig emlékezik az ember, csak már nem fáj, ha feldolgozta az ember. De ezzel mindenki így van.

Szóval, dobjátok be magatokat minden téren. Közös új élmények, szellemi és testi területen egyaránt.

Ha nem jön a baba, fogadjatok örökbe. (És akkor lehet, hogy jön a saját is, mert néha a görcs miatt nem sikerül. Hogy annyira akarja az ember!) Gondolom, orvosnál már voltatok. Ha meg jól is megy, hát beültetés is van a világon. Mindenre van megoldás. Én a lelkem kitenném egy ilyen pasiért!

Hát én itt nagyon úgy látom, hogy ugyanazt a mintázatot ismétled.Persze nem is tudsz róla, tudt alatt.

Az előző kapcsolatoddal is a férjed sok munkája, meg a "nincs időnk egymásra" dolog végzett, és aztán kutya harapást szőrével alapon összejöttél másvalakivel, aki pont ugyanúgy rengeteget dolgozik, nincs ideje, satöbbi. Ismétled ugyanazt a mintát. Talán a szüleidnél is ugyanez előfordult?

Nekem is volt ilyen "kisért a múlt" dolog, szüleim is minden hülyeségen ordítozásig tudtak veszekedni, és az egyik kapcsolatomban is előjött a dolog, szerencsére nem fajult ordításig, de vége lett emiatt.

Aztán utólag jöttem rá, hogy az otthon belém égett rossz mintát ismételtem.

Egyébként az érzelmek elveszik az ember eszét. Nálam is szerelem volt 1. látásra, meg folyamatosan hónapokig. És ilyen befolyásolt állapotban az ember nem tudja hogy éppen hülyeséget csinál.

29/pasi

Ez annyira szörnyű,te aki mindennél jobban vágysz egy gyermekre nem éleheted át ezt a csodát,sokan meg akik átélik,csak érdekből teszik(csp,gyt,önző önös érdekek)nem is akarják igazán,és a gyerek sérül,te iszonyú jó anya lennél.Ez igazságtalanság.

Örökbefogadáson nem gondolkdtatok még el?

29N

Nekünk is nehezen jöhetett össze a baba, gyógyszert kellett szedjek pedig csak 21 voltam Párom 24 (én kicsit kora vén vagyok agyilag is sokféle megpróbáltatás ért minket Őt is gyerekkorában és engem is! Én 16 évesen önellátó voltam Őt meg német és magyarország között dobálták a szülei)

Nálunk is felőrölte az idegrendszerünket és majdnem a kapcsolatunkat is, leálltunk szüneteltettük egy picit mert a szex kötelesség lett és nem az volt a cél hogy élvezzük! Nem akartam Párom elveszíteni! (Imádom még ma is!)

A babaprojekt szünetelése alatt elkezdtünk randizgatni megint (mozi, kávézásra összefutottunk mikor Ő dolgozott felhívtam, hogy jössz egy kávéra? Teázgatások, séták, túrázások...) és közben csináltunk egy rakás őrültséget! Mint a hülye gyerekek! Szex a balaton parton este, az autóban... Bárhol képesek voltunk már egymásnak esni ami előtte kötelezőnek tűnt az akkora már nagyon nagyon jó volt! A legnagyobb meglepetésünkre amikor elhatároztuk hogy visszamegyünk és újra az orvosok keze alá ülök már várandós voltam! MOst 18 Hónapos a Fiúnk! Imádom, Ő az életem, tervezzük a következő babákat!

Kívánom, hogy nektek is sikerüljön! Ne akard görcsösen! Időd mint a tenger még! Könnyű mondani, tudom! De most már tudom, hogy mégis egy nagyon szilárd kapcsolatra érkezett a Gyerekünk míg ha abba az erőltetett valamibe érkezik... Lehet apa nélkül lennénk már csak gyerektartással!

Igaza van párodnak! Szeressetek egymásba! Kövessetek el Őrültségeket! Olyanokat amivel úgy voltál, hogy na én ezt soha nem tenném meg! Fiatalok vagytok még Ti is, (bár én elsőre azt hittem egy 45 körüli valaki ír, téged is a megpróbáltatások már odavertek egy kicsit!) Szórakozzatok, randizzatok, hülyéskedjetek! (Tudom hogy komoly beosztásban dolgoztok, de az nem ok arra hogy mindig komoly legyen valaki!) Menjetek Rafftingolni, búvárkodni (mi voltunk) vagy olyan kikapcsolódási formákat keresni ahol egymásra lesztek utalva többnyire!