Hogy lehet segíteni egy olyan embernek, akinek semmi öröme sincs az életben?
Egy rokonomról (nő, 50 körüli) van szó, egyedül él, barátai nincsenek, sokat dolgozik, de nem szereti a munkáját. Hosszú évek alatt eljutott oda, hogy már semmiben sem talál örömet, csak panaszkodik mindenért, semmi sem elég jó neki. Egészségügyi problémái is vannak (fájdalmai vannak ill étvágytalan, rossz a gyomra, már csontsovány), de nagyon makacs, orvoshoz semmiképpen sem hajlandó elmenni (pszichológust meg se merjük említeni neki). Egyre depressziósabb, minden baja van, több dologba beleköt, már mindenkit idegesít, de senki se mutatja neki, mert ha minket is elveszítene, tényleg nem tudom, mi lenne vele.
Hogyan lehetne segíteni neki? Már semmi ötletem sincs, és félek, hogy valami komolyabb baj lesz ebből. Köszönöm előre is a válaszokat.
válasza:Sehogy. Fáj ezt kimondani, nekem is van ilyen ismerősöm. Egyszerűen van olyan, hogy sehogy.
Most majd jönnek a pszichomókusok és lekiabálnak, hogy de igenis van megoldás, de én nem hiszek nekik. Sokmindenre van, de ha az embert már tényleg semmi nem érdekli, az veszett ügy. Türelemmel segíts magadon, többet nemigen tehetsz.
válasza:Sehogy, főleg ha makacs. Ha még azt se ismeri be hogy itt nem kicsit súlyos probléma van. Gőzerővel robog a pokla felé.
Esetleg a pszichológust tényleg meg kéne neki említeni, de ha nem akarja akkor hagyjátok. Nem lehet segíteni olyasvalakin aki nem akarja hogy segítsenek rajta.
válasza:Szerintem sehogy. Titeket is magával ránt. Mivel én is ötvenes vagyok, tudom, hogy az ember élete nagyot változik ezidőtájt. Én örülnék, ha ilyen támogató rokonság venne körül. Tök egyedül vagyok a gondjaimmal, sőt a gyerekeimtől csak lecseszést kapok (érdemtelenül), nem mondom, hogy kicsattanok a jókedvtől, de mindig talpra tudok állni. És a kis örömöket is megbecsülöm.
Szerintem ilyen tapintatosnak nem is kéne lenni. Nyilván a magány miatt ilyen, de meg kéne vele értetni, hogy akkor még többen szeretnék, ha kedves is lenne néha, és nem csak magára figyelne. Nagyon határozottan meg kellene vele értetni, hogy a ti erőtök is véges, és teljesen egyedül marad, ha orvosi segítséget nem fogad el. Hátha megijed, és hajlandó elmenni orvoshoz. Ezt egyedül nem fogjátok bírni.
válasza:Köszönöm a válaszokat. A programokat már próbáltuk, de mindent elutasít, mindenféle mondvacsinált kifogással.
Az is baj, hogy én még gimnazista vagyok, nem irányíthatom a családot, abba, hogy fenyegessük hogy nem leszünk vele, vagy elküldjük, semmiképpen sem mennének bele. De olyan borzalmas, egyszerre sajnálom és aggódom érte, másrészt sokszor halálra idegesít.
válasza: válasza:
válasza:Hasonló korú barátokra lenne szüksége. Jó lenne, ha odajárnának hozzá néha beszélgetni. Lehet megnyílna előttük és ő is átjárna hozzájuk, v. úgy egyáltalán valakihez. Szerintem nem szabadna "feladni", és nem "sehogy" kell segíteni, hanem most van rá a legnagyobb szüksége.
Biztos nem egy buta ember- beszélgetni kell vele sokat és megmondani, hogy lehet másképp is csinálni.
Esetleg egy válás óta ilyen? Jó lenne neki egy barát. Vagy egy partner... Szerintem nem veszett ügy, csak szeretettel kell neki segíteni. Társaság kéne neki, de nem (csak) az aggódó család, hanem korabeliek, esetleg ugyanilyen magányos ill. maguknak való emberek.
Ne adjátok fel.
válasza:Nem te vagy érte a felelős, hanem ő saját magáért. Egyáltalán nem biztos, hogy ő ugyanezt a figyelmet megadná neked, ha te lennél az övéhez hasonló helyzetben.
Kényszerintézkedés csak akkor lenne lehetséges, ha ön- vagy közveszélyes lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!