Mire hallgassak? Érdemes együttmaradni? Aki volt ilyen helyzetben, hogy döntött?

Azért dolgoztok a távolság megoldáson ?

Nem kell ez, hogy baj legyen feltétlen, ne csináljatok mondvacsinált problémát.

Ha így is jó, és látjátok a kiutat, dolgoztok rajta, akkor ne adjátok fel a kapcsolatot, hanem addig nyugodjatok le, legyetek türelemmel.

De ha akár egyik fél is nagyon nehezen bírja, nem neki való a távkapcsolat, és nagyon bizonytalan, hogy meddig tart, akkor lehet érdemes szüneltetni, és találtok olyat aki helyben van. Ha egymásnak vagytok teremtve, még összejöhettek egyébként.

Hát sajnos a távolság(nem tudom nálatok hány km-ert jelent) elég nagy probléma.Amíg nem költöztök össze,addig nehézkes marad.Mindig lesznek jobb és rosszabb pillanatok a kapcsolatban,de tudod melyik kapcsolatban nincsenek?:)

Nekem volt olyan párom,akivel hiába laktam egy városban,csak hétvégén tudtunk max 1-2napot találkozni,bár ez már a kapcsolat végefelé volt.El is hidegültem tőle teljesen...Viszont ott volt a lehetőség, hogy bármikor tudunk találkozni félórán belül,ha bármi történne.Én ez miatt nem tudnám elképzelni, hogy pl ne egy városba lakjak a leendő párommal...

Neked kell eldöntened, hogy az 5. évetek után lesz-e még 6. év is...Gondold át milyen volt ez az 5év,érvek-ellenérvek!Nem lehet, hogy kicsit meginogtál ?Nem biztos, hogy a távolság az igazi gondod,kicsit gondolkozz el :-)Mi az ami hiányzik most?

Ez már a XXI. század, bárkivel lehet naponta beszélgetni még akkor is, ha a világ másik végén van. Létezik webkamera, csevegő, telefon, stb. Lehet, hogy ez nem pótolja a személyes, intim együttléteket, de azért a napi kapcsolat így is kivitelezhető. Régen is volt, hogy a családok évekre szétszakadtak, és akkor született a mondás, hogy "a távolság a kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja". :)

Ha valóban szereted a párod, akkor nem számít sem az idő, sem a tér, megvárjátok egymást. Ismerek olyan külföldieket, akiket évekig várt otthon a menyasszonyuk, míg ők itt tanultak. Csak még jobban becsülték egymást, miután végre együtt lehettek.

Ne add fel, ha fontos neked, akkor várd meg! Ha pedig közben valamelyikőtöknek mégis jönne más, akkor nem is egymásnak voltatok rendelve.

Szia!

Mi csak másfél évet vállaltunk be, de ezt is sokallom. Még 4 hónap van belőle, aztán én már itt se vagyok. Alig várom már.

Azt vettem észre, hogy amikor volt mire várni (pl. közben összeházasodtunk, volt 2 hét szabi stb.), akkor könnyebben telt az idő, de aztán megint nagyon keserves volt az elválás.

Szerintem próbáljátok meg konkrétan eldönteni, meddig lesztek egymástól távol, mert ha nem tudjátok, akkor a végtelenbe is nyúlhat. (Nekem is mondták, "de ha meghosszabbítanák a szerződésedet, maradnál még egy évet, nem?" hát NEM!)

Döntsétek el, meddig kell így élnetek, és tartsatok ki! :)

Figyi, neked kell tudnod és neki, hogy kitudjátok e várni vagy sem ezt az időt. Nekem nem szimpatikus a különmenés a távolság miatt. Utána be lehet mindent pótolni.

Én 5 hónapot vártam házasság után a férjemmel, hogy együtt lehessek. Addig egyszer sem találkoztunk, még internet sem volt. Távkapcsolat volt, két nyarat töltöttünk együtt, a többi levelezésben folyt az esküvőszervezés is. Azóta pedig annyit fordult a kocka, hogy együtt vagyunk, csak épp nyaranta jó két hónapot nem, mert messze mentem miatta, és ilyenkor visszajárok a gyökereimhez gyerekekkel együtt.

Szóval símán ki lehet bírni egy távkapcsolatot ha az, hogy vége is lesz. És utána ha különmenések vannak sincs semmi különös.

Utóbbit csak ayért írom, mert sokan úgy néznek rám, mintha két fejem lenne, hogy mi két hónapot évente külön vagyunk. Az embereknek fogalmuk sincs, mit ki lehet bírni, különösen a szerelem mit kibír.