Végülis melyik nem az érzékenyebb, érzelmesebb? A nő vagy a férfi?

Nő létemre azt mondom, hogy nőtársaim zöme a lelke mélyén egy valódi hárpia. lehet az nagyon kedves, nagyon aranyos szelíd bárányhoz hasonlító, addig amíg úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt ő szeretné. Egy kapcsolatban ha észrevehetetlenül is de a nő irányít, ős a főnök. Néha idegesítő módon.

Falra mászok, amikor egy nő azt mondja, hogy esküvőM lesz, babáM lesz. Társaságban a férje jelenlétében E/1 személyben beszél a gyerekről. Az enyéM.

Hát igen ez lett a nagy egyenjogúsági harc vége. Szerintem abszolút átvettük a hatalmat a férfiak felett. csak még játszuk az elnyomottat.

Talán mert a nő kiszeret a férfiból, aki nem képes egy szál virágot venni, nem képes megdícsérni a vacsorát, nem képes segíteni a házi munkában, csak felrakja a lábát a dohányzóasztalra és nézi a meccset sörözés közben, míg az asszony helyt áll a munkahelyén, helyt áll otthon, a házimunkában, és neveli a gyerekeket, mert az apának csak annyi a dolga a nevelésben, hogy helyeseljen....

De ez csak egy oldalról való megközelítés, teljesen másképp is lehet történnie.

Egy nagyon sarkosított eset. Előfordul.

De a nőknek is meg vannak a hibáik. Például, ha másban nem, de ebben az esetben úgy hibás a nő, hogy hagyta idáig fajulni a dolgokat. Néma gyereknek anyja se látja a fától az erdőt. Tudom, jobban esne, ha magától jutna eszébe a férfinak segíteni a nőn, de a férfiaknak mondani kell. Ha nem szól az asszony, hogy segítsen neki a férje, akkor a férj nem tudja, hogy segíteni kell, mert a férfiak ilyenek és kész. De általában ha egy férfit megkér a felesége, hogy söpörj fel léci, vagy ágyazz be, vagy vidd ki a szemetet, akkor megcsinálják. Le kell fektetni a szabályokat, és nem mindent az egyik fél vállal fel. Az egyik felelős a főzésért, a másik a porszívózásért...stb.

Aki hamarabb érzi, hogy baj van, annak kell kezdeményeznie, legyen az nő, vagy férfi.

A lényeg az őszinteség, nyíltság, egymás tisztelete.

BESZÉD! Meg kell beszélni mindent.

Kompromisszum, alkalmazkodás. Ezek is fontos alappillérei egy jó kapcsolatnak. Először a vonzalom a fontosabb, a szerelem, de miután az érzés már nem lángol annyira, ezek jobban előtérbe helyeződnek.

Egyetértek:)

Én valóban az a fajta vagyok, hogy mikor probléma van egyből lebeg a szemem előtt a szakítás gondolata...DE csak mert újra és újra szembesülök ugyanazokkal az értelmetlen problémákkal, amik rombolóan hatnak rám...és ilyenkor igazából nem vágyom a szakításra, azt szeretném ha újra látnám, hogy "teper" utánam a párom...szerintem sokan vannak így...

Egy idő után a férfiak elfelejtenek udvarolni, elvesz a romantika, az ami egy nőnek kell...

Nálunk nincs gond, a párom bármiben segít amire megkérem, ha épp az ingéről leszakadt gombról is van szó. Ha éppen egyebet csinálok Ő varrja vissza...

kommunikáció mindennek az alapja.

És itt megint ajánlom a könyvet: Miért sír a nő, miért hazudik a férfi? A férfinek szex kell, a nőnek szerelem?- Barbara és Allan Pease. Két nagyszerű könyv a férfiról és a nőről...érdemes belelapozni:)

21-L

Az én megfigyelésem az hogy meg kell tartani a tűzet és minden egyes nap tenni a kapcsolatért mind a két félnek csak is így lehet kiegyensúlyozott egy párkapcsolat én úgy gondolom.A férfi igenis ne felejtsen el udvarolni ugyan úgy 6-8 év eltelte után,minimális tv csatorna előfizetés hogy a család és a párok ne a tv előtt töltsék az idejüket hanem szervezzenek programokat és a nő se felejtsen el a férjének néha bókolni vagy kedves szavakat mondani,ne csak a pénz körül forogjon minden és ne csak a számla befizetésekért legyenek együtt mert úgy könnyebb.

Sokan abba a hibába esnek hogy elértek valamit,mondjuk felépítettek közösen egy házat sok év alatt és amikor elérték azt a célt akkor bele kényelmesednek az egészbe,itt kezdődik a probléma a legtöbb esetben mert tűzz szép lassan elalszik amit egymás iránt táplálnak,ezt a tűzet mindig lángon kell tartani mert ha az egyiknél kialszik akkor nehéz meggyújtani vagy már nem is lehet.

A lényeg az hogy élni élni élni és minden napot színesebbé tenni hogy ne csak a hétköznapi szürkeségről szóljon,persze ehhez két ember kell.

lehet, hogy majd mindenki lehúz, ez az én véleményem, nem kérem, h egyetértsetek:

a nők szívükkel, a férfiak a farkukkal szerelmesek.

tudom, elég vulgáris megfogalmazás, és persze az életemben volt már rá ellenpélda is, de mint tudjuk a kivétel erősíti a szabályt.

A válasz írója 73%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 10:55

Na én erre csak annyit mondok hogy nagyon sokszor próbáltam érzelmileg megközelíteni nőt és általában úgy is teszek,de amikor így teszem mindig falakban ütközök a nőkkel és mindig próbálom a farkamról elterelni a figyelmemet és a szívre koncentrálni,de a legtöbb nő nem tudom hogy tudatosan vagy tudat alatt úgy keveri a paklikat hogy a férfi még véletlenül se tudja szívből meg közelíteni nőt.Mind ezt tapasztalatból mondom nagyon sokszor jártam így,nem egy nyáldózer vagyok félre értés ne essék de sokszor volt az hogy ha érzelmileg közelítettem a nő felé és a szexet kiűzve a fejemből mindig csak falakba ütköztem....

Sokszor volt hogy kinyitottam a szívem teljes mértékben a nő előtt és csak sérelmek értek,nem mutattam gyengeséget mert ennek ellenére meg maradtam férfinak de ilyenkor mindig csak rosszul sült a dolog vagy lehet hogy rossz embernek nyitottam a ki a szívem....