Hogyan nevelhetem meg az anyámat? SOS

Én már nem is szeretem anyámat emiatt a folyamatos ordibálás miatt, hétvégén akarunk strandra menni de vele nincs nagy kedvem... Apám még elmegy őt még bírom de anyám kész katasztrófa... Mi köze van hogy 10kor kelek és 2kor fekszek? Semmi, és az a baj ha 18 leszek akkor is ordibálni fog, bosszúból füvezni fogok (meg úgy kíváncsi vagyok rá) Egyetemen meg ott leszek minden bulin akkor is...inkább ne legyek itthon este...

Ne haragudj, de ezt muszáj volt egy az egyben bemásolnom. Katasztrófa ahogy gondolkodsz, pedig azért már 18 évesen lehetne egy kis agyad. nem bántásból mondom, hiszen lehet hogy én is hasonlóan gondolkodtam. 20 éves lány vagyok, alig több nálad. Viszont én egész nap dolgozok, este elmegyek a barátaimmal kocsmába meginni egy sört vagy üditőt, de rohanok haza legkésőbb 11re, hiszen másnap hajnalban kell kelnem, hogy dolgozni menjek és a drága ordibálós, néha idegbeteg, de dolgos és szeretre méltó édesanyámnak segítsek. Megfogadhatnád. Semmirekellő lusta, kis senki vagy. Drogozzál. Nyugodtan. De közben azért gondolj majd bele, hogy az anyád megszült téged, felnevelt, nehéz volt neki és most is az, szeret téged, hiába ordibál, hsizen ha nem szeretne, nem foglalkozna azzal, hogy mikor fekszel le. Én csak azt kívnánom neked, hogy majd a te gyereked x év múlva ugyanígy panaszkodjon valakinek, ugyanilyen hangnemben, azért mert te rászólsz, hogy kapcsolja ki a tévét, feküdjön le, vagy ne bulizzon annyit. Jót akarnak a szülők, és erre te is rá fogsz egyszer jönni. Talán. Vagy nem....

Először is szeretném leszögezni,hogy megértem ,hogy idegesít,hogy anyukád kiabál,de ezt meg lehetne normálisan is beszélni,kulturált ember módjára.Pl így "anya én megértelek,tudom,hogy jót akarsz nekem,de nyár van,szeretném kiélvezni,hogy nincs suli,és későn fekhetek és sokáig alhatok,és tudom mi a jó nekem,ha úgy érzem fáradt vagyok,úgyis lefekszem aludni"...

Viszont az ahogy te beszélsz anyukádról,az felháborító,ne haragudj.Azért gondolj már bele,hogy a számítógépet,ami előtt ülsz a szüleid vették meg neked,és keservesen dolgoztak érte.Ők etetnek,itatnak,ruháznak stb..Ők adnak zsebpénzt,amiből el tudsz menni bulizni,moziba stb...Nem ők vannak rád szorulva,hanem Te rájuk.És igenis elszomorít,hogy sok tini úgy beszél a szüleiről,mintha utolsó senkik lennének,akiket a se**éből rántott elő,és általában pont azok teszik ezt,akikkel törődnek a szüleik,mindent megtesznek értük,nem azok,akiket terrorizálnak,meg nem gondoskodnak róluk.És szerintem amíg az ő kenyerüket eszed nem igazán van jogod így beszélni róluk.Majd ha magadat tartod el,akkor leszel a magad ura,de addig nem.

Nagyon felnőttnek hiszed magad,de baromi éretlen vagy,azt hiszed,hogy azzal,hogy Te tönkreteszed magad a drogozással ,állandó a bulizással,a szüleiddel b@szol ki,pedig leginkább magaddal.Nekik is fájdalmat okozol,de a saját életedet is tönkreteszed.De csinálj amit akarsz,Te életed.