Hogy viselitek, ha a párotoknak már van egy gyereke?

Ha ferfıken kell elfogadnı a no gyereket, akkor az azert gazos, mert valszeg egyutt kell vele elnı.

A nokent kell elfogadnı, akkor egyreszt a not erzelmıleg jobban megvıselı, hogy az a gyerek egy szerelmes ajszaka gyumolcse az ex-szel, masreszt a csaladı kassza megcsappan, mert gyerektartast kell fızetnı.

Én 2 évig voltam együtt egy férfivel akinek volt már egy kislánya. Nagyon aranyos kislány volt, szerettem is, de mégis ebbe ment tönkre a kapcsolatunk. Nem a gyerektartás miatt (bár egy bizonyos szinten, főleg, ha saját családot alapítotok, ez sem mindegy), hanem mert a gondolat mindig ott motoszkált a fejemben, hogy én csak második vagyok egy másik nő gyereke mellett (ami legyen is így, sosem várnám el, hogy egy férfi hanyagolja miattam a gyerekét - aki ezt megtenné, az nem jó apa, s mint ilyennek, neki úgysem szülnék, tehát tárgytalan a kapcsolat), igenis zavart, hogy neki a mi gyerekeink mindenképp "második" családja lenne.

Önző dolog, de én ezért vetettem véget a kapcsolatunknak főleg. Azóta tudom, hogy az ilyen férfiak nem nekem valók, kerülöm is őket. És őszintén tisztelem azokat, akik gond nélkül együtt tudnak élni ezzel. Nekem nem ment, de azt mondom, inkább szakítsak, minthogy valaki tönkremenjen bele.

2. vagyok, akkor hasonló helyzetben vagy, mint én voltam. Nincs más megoldás, megszoksz, vagy megszöksz. Ez akár rosszabb is lehet, amikor nektek saját gyereketek lesz, hisz helyette is féltékeny leszel (neked ő lesz az első babád, de a párod már átélte ezt).

Úgyhogy vagy megbarátkozol a helyzettel, és őszintén örülsz, hogy ennyire szereti a kislányát (ez egy nagyon jó "ajánlólevél" róla, mint apáról), vagy addig vetsz véget a kapcsolatnak, amíg lehet. Ha már most ennyire zavar, később rosszabb lesz, amint elkezd igényed lenni egy közös gyerekre.

"Majd lesz egy közös babátok és más lesz az egész, még a tesó segíthet is, és akkor nem érzed magad kirekesztetnek."

Szerintem pont akkor nehezebb. Nem lehet hármasban programot tervezni anélkül, hogy ne kéne egyeztetni, hogy van-e láthatás, vagy "ha már úgyis gyerekprogram", akkor viszik a másik kislányt is. Szóval ő már évekig ott lesz, része az életüknek... Egyrészt kényelmetlen, másrészt annyiból jó, hogy a férfi felelősségteljes apuka, én olyan pasival nem lennék, aki hanyagolja a gyerekét.