Mit tennétek az alábbi esetben, ha ilyen férjetek lenne, mint nekem?
Nem biztos, hogy jó a témakör-választásom, de leírom a problémámat:
A férjem 5 éve külföldön dolgozik, egy házat tudtunk már venni a félretett pénzből, de úgy tűnik, neki csak ennyi volt a célja. Amíg itthon volt, a fizetésének elég nagy hányadát a játékautomatába dobálta, én pedig idegileg kikészültem. Amikor elment és sikerült az új házra valót összeszedni, nagyon boldog voltam, azt hittem, kint megváltozott. Ám most, két év elteltével úgy néz ki, tévedtem. Újabban haza egyre kevesebbet küld, a nagyobb háznak pedig nagyobb a rezsiköltsége is, meg ahogy nőnek a gyerekek, rájuk is egyre többet kell költeni: a nagyobbik most kezdi a középiskolát, a pici szeptember 30-án kétéves lesz, így lejár a gyedem. Azon töprengek, hogy mi lenne a jobb megoldás: itthon maradni gyesen, vagy visszamenni dolgozni. Ugyanis a főnököm már jelezte, hogy - ahogy kértem - napi 6 órában nem áll módjában foglalkoztatni, 8 órában pedig nehéz lesz elvállalnom, mert vidéken dolgozom, reggel fél hétkor indul a vonatom, ami azt jelenti, hogy a picit már 6 óra 10-re a bölcsibe kell vinnem, délután pedig fél ötre ér haza a vonatom. A nagyobbik fiam kollégista lesz, tehát rá sem számíthatok ebben, anyukám pedig még szintén dolgozik, nem nyugdíjas korú.
A férjem azt mondta, hogy akkor ő inkább hazajön, dolgozik feketén napi 8 órát, igénybe veszi a gyest és majd hordja ő reggel a kicsit a bölcsődébe, és így én vissza tudok menni dolgozni (és nem "vakaródzok" itthon 25000,- Ft-ért teszem hozzá zárójelben). Anyagilag nem járnánk jobban, hiszen én családi pótlékkal, gyermekkedvezménnyel együtt nettó 106.000,- Ft-ot kapnék, ő meg a gyessel együtt kb. 80-90-et, ami lehet, hogy a kocsmában kötne ki. Ezért nem szeretném, ha hazajönne, mert akkor ugyanabban a helyzetben lennék, mint öt éve, csak immár két gyerekkel. Viszont azért jó lenne visszamenni dolgozni, mert egy éve alatt be tudnám bizonyítani, hogy ugyanolyan megbízható munkaerő vagyok, mint két éve és akkor szerintem a gyermek három éves kora után sem küldenének el. (Bár nem tudom, létezik-e még a gyermek három éves koráig tartó védettség?) Ti mit tennétek a helyemben? Visszamenjek dolgozni, vagy maradjak még itthon egy évet, hátha találnék itt helyben valamit, vagy visszamennék jövőre dolgozni, de akkor már tényleg nem köteles visszavenni a munkáltató.
válasza: válasza:Most akkor jelenleg küld haza annyi pénzt,hogy megéljetek?Mert én akkor maradnék otthon még egy évet,és tennék félre mégtöbb pénzt,ha beütne a mennykő...
Valahogy nem tudnám elképzelni,hogy egy férfi maradjon otthon egy 2évessel.
Egy 2 éves kisgyereket még nyugodt szívvel be lehet adni a bölcsödébe,sőt már a félév éves kisbabákat is.
Add be bölcsibe,menj vissza a munkahelyedre,és a férjed is maradjon külföldön dolgozni!
válasza:És a kedves első válaszolónak :
Szerintem azért ment ki külföldre dolgozni,hogy a játékszenvedélyéből kialakuló pénzveszteséget vissza tudják szerezni és jobb életkörülmények közé kerüljenek...De mi lesz ha újra elkezd játszani?
Hát, szerintem ez nem ilyen egyszerű. Elég szomorú, hogy egyre több család szakad szét amiatt, hogy az egyik félnek, legtöbbször az apának külföldön kell dolgozni. Ilyenkor előbb-utóbb kibuknak a problémák, a házasság igencsak próbára tétetik.
Mi is hasonló a cipőben járunk, a férjem külföldön dolgozik.Bár a mi gyerekeink nagyok, én hála istennek dolgozom, de bizony a legtöbb probléma akkor van, mikor éppen nincs itthon. Az utóbbi időben pedig elmegy dolgozni, és a magyar munkaadója elfelejti kifizetni.
De mégis újra és újra próbálkozik, mert azért éhen halni sem jobb, pláne gyerekekkel. Egymás két szép szemét nézve, megélni nagyon nehéz. Mindenképpen a bizalom a legfontosabb,együtt megoldást keresni: érvek-ellenérvek.
Nem tudom, milyen gyakran jár haza a férjed, de, ha több hónapra is elmegy, közös jövőt így megbeszélni, tervezni szinte lehetetlen.
Kedves első Válaszoló! Én nem a mostani helyzet miatt elégedetlenkedek, hanem a 6 és annál több évvel ezelőtti magatartásától tartok, amennyiben hazajön. Mert bizony akkor több milliót - igen, jól olvastad - több milliót elgépezett. Aztán kiment külföldre, látta, hogy jól lehet keresni azért a munkáért, amiért itt minimálbért kap az ember. De attól tartok, hogy amennyiben ő most haza akar jönni, visszaesik a régi környezetbe (régi munkatársak, kocsmatársak) és folytatódik minden ott, ahol abbamaradt. Igen, ezt már én sem nevezem házasságnak, csak papíron, nem is mennék utána, pontosan a fent leírtak miatt.
Kedves második Válaszoló! Az, hogy mennyit küld, változó. Júniusban itthon volt a nagyfiú ballagásán, egy forintot sem hozott. Valamire azért mégis kölcsönkért anyósomtól 50000-ret, csak mi abból semmit nem láttunk. Júliusban küldött annyit, hogy a június-július havi számlákat meg a rahedli banki kölcsönt, amit felvetetett velem kifizettem és slussz, semmi nem maradt. Ebben a hónapban (beiskolázásra, bölcsődei bevásárlásra, kölcsönök, számlák fizetésére küldött mindösszesen: kapaszkodj! 75.000,- Ft-ot! Tavasszal azért többet küldött, de akkor is kéthavonta tudtam csak számlákat fizetni. Be is adnám én a bölcsibe a kicsit, hogy vissza tudjak menni dolgozni, de akkor Őt már reggel 6.10-re vinnem kellene a bölcsődébe, hogy el tudjak menni a vonattal, így nagyon korán kellene költenem is, egyedül lenne sokat, és nagyon anyás, hisze szinte midig velem van. Később pedig senki nem tudja elvinni, az okokat már a kérdésemben leírtam. Sajnálnám, hiszen Ő lenne a legelső, akit bevisznek és Ő lenne az utolsó, akit hazavisznek. Ezért mondta a férjem, hogy majd ő hazajön és akkor ez nem lesz gond. És valóban attól félek, hogy ha hazajön, akkor újra elkezd játszani.
Kedves harmadik Válaszoló! Ő nem magyar cégen keresztül, hanem egyszál maga ment ki annak idején szerencsét próbálni. Ami sikerült is (házat tudtunk venni), ám miután azt kifizettük, a felújításra szánt pénzt már elgépezte (mondván, hogy én is tegyek már valamit az asztalra), így felvetetett velem 400.000,- Ft személyi kölcsönt 5 évre. Tavaly pedig fél évet itthon volt, dinnyét termesztettünk űm az abból keresett pénz jó részének is ez lett a sorsa. Ahhoz, hogy újra vissza tudjon menni Írországba újabb kölcsön felvétele következett, szóval attól félek, hogy ha hazajön, újra ez lesz. Ja és mivel ezeket én szóvá teszem, természetesen veszekedésekkel, hangos kiabálással, ajtócsapkodással vannak tarkítva részéről.
Szóval ezért vagyok dilemmában, kedves Válaszolók, de mindenkinek köszönöm a tanácsokat, elgondolkodom rajtuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!