Ha barmit is maskepp csinalok, maskent alakultak volna a dolgok? Folyt. Kov.

Az en tortenetem abbol all, hogy volt egy srac, akivel egy helyen dolgoztunk aprilistol egeszen a julius vegeig. Korabban viszonylag jo kapcsolatban voltunk, nem mondhatom, hogy lelki baratok lettunk, de neha beszelgettunk, ha idonk engedte es adott volt az alkalom. Nemreg kicsit tobb is volt koztunk, mint munkatarsi viszony, bar semmi komoly... Na szoval nekem nagyon bejott ez a pasi amiota megismertem, de amint kikezdett velem, total belezugtam, ilyennek kepzeltem el almaim pasijat... Magas- ez fontos-,izmos, de nem kigyurt, sotetkek szemek, szoke haj, finom kezek, apolt kulso, emellett humoros, kozvetlen, szereti a Pink Floydot- ez szinten nagyon fontos. Nem tudom, talalkozok- e valaha meg egy ilyen pasival, de ketlem...

Nos nem tortent semmi tobb, csupan eltoltottunk nehany kellemes percet, orat, amikor kettesben maradtunk. Ha kozeledett, nem taszitottam el, ha ott allt a dolog, nem titkoltam, hogy ra vagyok kattanva bar valahogy ereztem, hogy semmi komolyat nem akar tolem, de en sohasem kezdemenyeztem, vagy kerestem direkt a tarsasagat, ugy gondoltam, ez a himnemu egyedek dolga... Es most elment, mas munkahelyet talalt, es meg csak el sem koszont tolem. Amint mar irtam, nem beszelgettunk valami sokat, igy ezt sem emlitette nekem, hogy el fog menni, csak egyszer, amikor tobben voltunk az irodaban, es karrierrol beszelgettunk, csak ugy mellekesen megjegyezte, hogy ket het mulva mar nem lesz itt... Es tenyleg elment, nekem meg annyira, de annyira sz.r, hogy mar nincs ott, hianyzik a simogatasa, hianyzik, hogy mar nem olel meg, nem jon be hozzam, amikor a tobbiek hazamentek, es tudom, hogy o boldogan eli vilagat... Tudom, hogy nem kellene igy ereznem, mert nem eri meg, de nem megy ki a fejembol, es folyton azon ragodok, hogy ha talan maskepp csinalok valamit, talan meg tartanank a kapcsolatot, vagy keresne... Tehettem volna egyaltalan valamit azert, hogy o is akarjon engem?