Mi a szüleid, és mi a te foglalkozásod? Jól fogadták, hogy ezt választottad?

Anya raktáros is volt, ügyintéző is, most takarít.

Apa szerszámkészítő.

Én üv. asszisztens vagyok, gazdálkodási szakon tanulok mellette, de van egy banki végzettségem is.

Édesanyám egy önkormányzatban dolgozik, elég magas pozícióban már egy ideje, édesapámnak pedig egy kis szállítási cége van, lassan 10 éve. Nálunk nem volt az, hogy rám akarták volna erőltetni, hogy ezzel, és ezzel foglalkozzak, azt szerették volna, ha azt csinálom, ami nekem tetszik, mivel őket is így nevelték. Voltak elképzeléseik persze, mint minden szülőnek, szerették volna, főleg édesapám, ha ilyen pályára lépek, hogy továbbvigyem a vállalkozást, de ez tőlem nagyon távol áll, inkább a bátyám lett ilyen.

Gyerekkorom óta nagyon jól rajzolok, grafikus sulikba jártam, és mindig szerettem volna tetoválni. Tetováló lettem, néhány év múlva szeretném megcsinálni az önálló stúdiómat, édesapám mindenhogy támogat, felajánlotta, hogy az üzlethelyiséget majd ő megveszi, de szeretném ha én csinálhatnék mindent.

Szóval jól fogadták, támogatnak, bár ez tőlük mindig is távol állt.

Vállalkozók a szüleim,én jelenleg náluk dolgozom,és mellette munkaügyet tanulok.

20/L

Én nemzetközi kapcsolatok szakértője vagyok, és egy nemzetközi rendezvényszervező cégnél vagyok koordinátor.

Anyukám vállalkozó, apukám építőmérnök.

Szüleim elváltak, anya mindig mindenben támogatott.

Édesanyám az önkormányzatnál dolgozik, 4 órában hivatalsegédként, 4 órában pedig takarítóként. Édesapám víz-gáz- és központi fűtésszerelő. Én még pályakezdő vagyok, próbálok elhelyezkedni, műszaki informatikus a végzettségem. Szüleim kezdetben nem örültek neki, úgymond 'fiús szakmát' választok, de mivel önfejű vagyok, így én jelentkeztem informatika szakra általános iskola után. Nővéreim kereskedelmi iskolát végeztek, így szüleim örültek volna, hogyha én is elvégzek egy ilyen szakmát. De én úgy éreztem, hogy nem vagyok ők, ezért próbáltam 'különcködni'. Végül véghez vittem azt, amit szeretek, ami érdekel és meglepődve néztek rám, mikor a 4 év (érettségi) után még maradtam technikusin +2 évet szintén informatika szakon. Abszolút nem bántam meg, hogy így döntöttem!

21/N

Soha nem akartam az lenni amik a szüleim, mert mindkettő elég kis szakma, és nem akartam, hogy hozzájuk hasonlítson majd minden kolléga....

De addig-addig húzogattam ki a szóba jöhető szakokat a felvételi tájékoztatóban, hogy végül az lettem, ami apum...

A lényeg: Mostanra nálunk mindenki mérnök vagy fizikus a családban, úgyhogy senki nem szólhat senkinek egy szót se emiatt. :D

Pszichológus leszek-nem szóltak bele soha mi legyek...

párom orvos...

Anyukám nevelőnő, pedagógus...

Apukám KTM-es céget vezetett...

Édesapám töritanárból lett vállalkozó, emellett a városunkban polgármester a helyi párt színében. Édesanyám magyartanárból lett újságíró, a Magyar Rádióban dolgozik riporter/szerkesztőként. Én orvostanhallgató vagyok, gyermekorvos leszek, most éppen egy koraszülött osztályon segítek be. Anyukám nagyon örült neki (főleg egészségügyis anyagokat csinált), apukám kevésbé, mert tudja mekkora gáz van most az egészségügyben.

20/L