21 éves létemre anyukám nem engedi meg, hogy a barátoméknál töltsem a hétvégét (ott alvással). Pedig már nem 1x voltam igy náluk. Meggyözö érveket adnátok?
félévesek leszünk barátommal mind a ketten 21 évesek vagyunk.
Még juliusban volt a születésnapja akkor is ott aludtam, most nyaraláson is együtt aludtunk..de most meg tök összevesztek velem h mit képtelek stb...:(
Csak majd amikor a sokadik "pasijánál" akar majd ott aludni, és senki se veszi majd komolyan, mert a "kis ribi úgyis minden pasiját úgy cseréli, mint a bugyit", akkor is ilyen bölcsek legyetek.
Tanulság: amíg nem végleges egy kapcsolat, addig nemigen illik nagydobra verni, nagy elánnal "ottaludni", mert csak a lány hitele csorbul. A srác meg röhög a markába, neki jó fogás, a lány lesz a ribanc úgyis.
Na de ti dolgotok, nem az én hitelem romlik majd.
(A SZÜLŐKNEK IGAZUK VAN! De ezt csak zárójelben, mert a nagy "felnőtt" ezt úgysem hiszi el)
köszönöm a sok válaszokat!
elnézést h most irok de olyan botrányt csaptak a szüleim, apám letépte a ruháimat rolam.. édesanyám meg nem mondta ki de utcalánynak titulált.azota amiota elmondtam neki h félé év után feküdtem le a barátommal.
ezen besokaltam és tudom szégyen de megmondtam nekik a magamét, mert nem vagyok utca lány.sose voltam elitélem azt is ha vki discoban imseretlenekkel enyeleg.
van 1 barátom féléve elsölátásra mindenki nagyképünek titulálja. csak ez 1 max e mögött 1 visszahuzodo csendes srác.és pont ez a baj h csendes h nem beszél annyit velük. mer hogy anya nem tud vele miröl beszélni..sportol én is 12éve versenyszerüen telejsen kiegészitjük 1mást télleg.
anyum:konzervativ vallásos családbol származik uralkodo tipus ott nyom el ahol tud, mindent megad viszont az ilyen dolgokban nem partner.
fösulis vagyok, gyogytornász szakra járok most leszek harmad éves, a sulim 4 éves.
vizsgaidöszakban is csak azt hallom h hu h megbuksz kiiratlak a sulibol hu ha ezt emg azt nem csinálod...eléggé hátráltato nem bizik bennem h képes vagyok rá,holott az ö javaslatára jöttem erre a szakra.
szorgalmiidöszakban is csak ez megy itthon tanuljál nem mehetsz sehova nem találkozhatsz ezzel azzal.
a Barátom egyszerü ember testnevelés szakra jár. Anya lenézi öt h ez 1 béna szak nem lesz munkája keressek 1 orvost, jogászt..
remélem hisztek nekem télleg. 1átlagos lány vagyok jo kicsit nagy a szám és vitázok szüleimmel és tudom h megbántom öket de sajnos ien a természetem. probáltam már kedves lenni hátha megengedik az se használ.. itthon segitek vasalok mosk szeretek sütit sütni is, a hobbim, de ezek elvárások felém h megtegyem mert h nyár van nincs suli.anya már 45fölött van nem bir annyit.
tanácstalan vagyok.
barátom felajánlotta költözzek hozzá az albérletébe és segitene amig összeszedem magam.de nem tudom. nem akarok ingyenélö lenni.
SUli melett nem birok dolgozni mivel reggel 8tol este 6-7i g kell suliba lenni mindennap sok a gyakorlatom. csak hétvégén menne a melo. van 1 kis sporolt ösztöndijam abbol kibirom pár honapig.csak most olyan hirtleen jött ezaz egész h elmenjek, föleg azér mert összevesztem a szüleimmel és rossz az h igy néznek rám meg h ha elmegyek h fognak rám emlékezni:(
21:55
16 éves koromban lett először egy 22 éves barátom, már együtt aludtunk szinte a legelső naptól fogva, sőt, szexeltünk is kis idő után, és lám: a mai napig együtt vagyunk. ;)
21/L
Ne hagyd, hogy érzelmileg zsaroljanak a szüleid. Azok alapján, amiket írtál, te egy JÓ GYEREK vagy, de már felnőttél, és ezt nekik is el kell fogadniuk. Már átadtak neked mindent, amire szükséged lehet, most már az a feladatod, hogy megtanulj a saját lábadra állni, és viselni a felelősséget a saját döntéseidért! Hiszen nemsokára jó esetben már saját családot fogsz alapítani!
Tanulsz, szorgalmas vagy, és adsz a szüleid szavára. Mit tehetnél még? Nem állíthatod meg az időt, és nem élhetsz örökké anyud szoknyája mellett! Ezt higgadtan nekik is próbáld elmagyarázni. Azon, amin most keresztülmész, a legtöbb ember tizenéves korában esik át, és a legtöbb szülőnek nehéz azt elfogadni, hogy a gyereke felnőtt... Mégis el kell engedniük, és bízniuk kell benned. Hiszen ők neveltek, tőlük kaptad azt az értékrendet, ami szerint élni fogod a saját életedet. Így aztán felesleges attól félniük, hogy rosszul döntesz majd. Amit megtanultál, az akkor is ott lesz veled, ha ők már nem fogják a kezedet.
Ne add fel, és legyél bátor! A szüleid szeretnek téged, és te is szereted őket. Meg fogják érteni, hogy felnőttél, de ehhez az kell, hogy kiállj magadért még akkor is, ha ez most azzal jár, hogy veszekedtek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!