Volt már veletek olyan, hogy úgy összejöttek a dolgok, hogy egyszerűen élni nem volt kedvetek?

igen, én épp most vagyok így...hosszú hónapok óta nincs munkám, és tegnap az utolsó helyről is elutasítottak, amiben bízhattam...én ilyenkor sírok :D

Volt.

velem sokszor van így, de mindenkinek vannak ilyen napjai :) egyszer fent, egyszer lent.. lesz jobb is majd

Igen, én ilyenkor arra gondolok, hogy jövő ilyenkor ez már a múlt és rögtön jobb kedvem lesz, és hidd el tényleg csak a múlt lesz.

Bár évek óta meglehetősen rossz helyzetben vagyok, addig még sohasem sikerült elhagynom magam, hogy feladjam. Mindig találok célokat, még ha csak aprók is.

Tavaly is hideg volt, mégis kiteleltünk...

Én is most vagyok így...

Évek óta így érzek, de még élek.

Hajajjj, nem is egyszer. És milyen érdekes amit az egyik válaszoló írt, hogy arra gondol, hogy idővel ez is a múlt lesz majd. Ilyenkor én is ezzel "nyugtatom magam", hogy a mai nap problémája, hamarosan múlt lesz. Na persze ezzel csak akkor van gond ha egy komolyabb probléma (betegség, munkanélküliség, magány) éveken át tart. Én rengetegszer vagyok úgy hogy a jövőben "élek", mert a múlttal nem foglalkozom, örülök, hogy vége, a jelen sz*r, és azt várom hogy múljon az idő, így próbálok a jövőben élni. Na persze ez elég skizofrén gyanús, egyébként talán az is, sejtem én hogy gond van velem ilyen téren, de csak így tudom túlélni a napokat. A mai napom elég sz*r volt, az előbb azt képzeltem, hogy már alszom, és elmúlt éjfél( ez is ugye a jövő) és egy új nap..