Elegem van már a helyzetemből. Mindennkinek mondjam meg mit gondolok?
Úgy érzem megfulladok. Az akitől várom hogy megértsen az le se sz@r. Hiába vannak terveim hogy hova akarok menni tanulni egyszerűen nem érdekli ha nem kezdek el róla beszélni meg se kérdezné, és ráadásul látváyosan szenved amikor mesélni próbálok róla. Hiába benne semmi ingerencia efelé, egy puhány nem baj hogy nincsenek terveid jó lesz a 2-es gyereket nevelt volna belőlem mit a testvéreimből, de nekem ez nem elég én szeretnék diplomát több dolog is érdekel, de nem érdekli. Amikor próbáltam munkát keresni persze nem találtam semmit a szakmámban ezért mondtam neki h elmegyek egy gyárba dolgozni ilyen betanított munkásnak, úgy nézett rám mintha mit képzelek magamról hát ezért tanultam? nagyon megérte. Ő anyám. Apámmal nem beszélek ő sem velem kölcsönösen utáljuk egymást. Az állítólagos barátnőim pedig azzal vannak elfoglalva hogy minél többet k*f*lj*n*k, vagy épp ellenkezőleg: Nemigaz h nem találok magamnak egy rendes pasit mind csak azt akarja. Hát örülök hogy nekik ennyi problémájuk van a világban. Én meg nyomorgok és teljesen értelmetlennek érzem az életem, de nem nekik sem kell ezzel foglalkozniuk hiába mondom nekik. Ez az állapot azóta van amióta csak az eszemet tudom így kihatott az egész kamasz koromra. Képzelhetitek mennyire megpecsételte a férfiakkal való kapcsolatomat, ezt nem is részletezném....
kb ennyi jutott most eszembe.
Ezek után nem csodálkoznék ha depresszióval diliházba zárnának.
Szörnyű ami ebben az országban megy.Diplomával is nehéz elhelyezkedni,hát még anélkül...
Neked is környezetváltozás kell.Menj ki külföldre dolgozni és anyádékat hagyd magad mögött!
Először is nyugi!
Tudom, hogy most minden összejátszott ellened, de ha még hagyod is, de ha most hagyod, hogy az indulataid, meg a keserűséged eluralkodjon magadon, akkor csak még rosszabb lesz a helyzeted. Hidd el, teljes mértékben megértelek. Azt tudom neked tanácsolni, hogy először is végy egy mély levegőt, aztán állj a sarkadra! Ha gyárba akarsz menni dolgozni, akkor menj gyárba. Lehet ez ideiglenes megoldás is, amíg nem találsz egy rendes, számodra való munkát. Anyukád megfogja érteni, de nem azonnal. Kelleni fog neki egy kis idő, hogy megeméssze, hogy azt teszed, amit te akarsz, és nem azt, amit ő szeretne. A pasikról meg annyit, hogy igazad van, de ismerkedni kell. A titok az egészben annyi, hogy nagyon lazán vedd az egészet. Ne várd azonnal egy pasitól, hogy azonnal feleségül vegyen, meg ilyenek. Ha az illető meg nem tetszik, akkor jöhet a következő randi. Félre ne érts! Nem kell egyikkel se lefeküdnöd! Csak randizz, ismerkedj! És élvezd azt, hogy körülugrálnak a férfiak!
Köszi a biztató szavakat! Az a baj h túl sokszor jönnek össze a dolgok nehéz megemészteni. A legrosszabb az h nem érzem magam sokszor elég erősnek hozzájuk.
21 éves vagyok.
Ne panaszkodj! Mert az emberek 80%-át nem érdekli a problémád, a maradék 20% kifejezetten örül is neki!
Ha valami nem jó akkor változtass rajta!
Hajrá :)))
Sok szerencsét!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!