Nagyon összevesztem anyámmal, mit tehetnék?
Anyám 50 éves és én 16 fiú vagyok.
Nagyon megelégeltem azt, hogy semmit se csináltatok, nem engem el sehova, bulizni, vagy valami.
Nincs egy barátom se, a középsuliban, még általánosba se volt.
A suliban, és most is engem piszkálnak folyton.
Engem mindig kizárnak mindenből a suliban. Ez miatt nagyon feszült vagyok és ez miatt nem igazán megy jól az iskola. Kettes hármas megvolt mindenből, kivéve a matek.
Abból nem mentem át. De már azelőtt is így bánt velem, szóval ez nem oszt nem szoroz.
Ha kérek valamit tőle, akkor mindig nem a válasz.
Kértem tőle, vegyük egy divatos színes cípőt, meg egy dzseki, és egy farmert. De nem, pedig meglett volna a rávaló. Ehelyett, ünneplő cípőbe járat iskolába és a hétköznapokban, és az a mániája, hogy legalább két méterel nagyobb számút vesz mindenből, mert úgy is gyorsan "növök". Ez látványilag, nagyon csúnya.
Soha nem ittam, nem cigiztem, nem drogoztam, nem is buliztam soha.
Azon vesztünk össze, hogy elemtnem egy kicsit a gép elöl, de a böngészőt leraktam a tálcára, és erre odaül és odakapttintott, és elkezdi olvasgatni az iwiw-es leveleimet. Erre már nem egy példa volt. Az én dolgaimat ne olvsagassa, aztán kiröhög.
Amikor megláttam olyan ideges lettem, hogy a hajához kaptam.
Ekkora nagyon kiverte a hisztit, és mondta, inézetbe fog rakni, meg nevelőotthonba, és ha még egy ilyen lesz kihivja a rendőrséget. Állandóan azzal zsaról, kikapcsolja az internetett, meg inézetbe fog rakni.
Pedig még a haját se húztam meg.
Most úgy beszél velem, mint aki lapáttal verte volna meg.
De annyira bánt, hogy egyszerűen nem is akar megérteni.
Néha olyan utálatos, mért engem ver a sors. Úgy hord le engem, hogy én valami nagyon rosszatt tettem.
Ülj le vele ezt megbeszélni. Az én anyám is kutatott a szobámban,olvasgatni akarta a levelezéseimet,míg egy nap leültünk megbeszélni,hogy ő csak azt akarja megtudni,kivel levelezek/chatelek,engem pedig nem érdekel,hogy tudja kivel,csak ne olvassa el ezeket a beszélgetéseket.Azóta ezt tiszteletben tartja,ha bejön a szobámba,és mondom neki,hogy "Anya,most xy-nal chatelek,légy szíves hagyj",akkor szó nélkül kimegy.
Hidd el anyukád megérti,ő is volt fiatal.A vásárlás dolgot is meg kéne beszélned vele,hogy te hordod azokat a ruhákat,ezért neked kell,hogy tetszen.
Azért már ne a szülőket hibáztassuk,mert a gyerek képtelen boldogulni egy közösségben.
Nekem van 2 olyan osztálytársam akiket a szülők szerintem a saját gyerekkori ruhájukba öltöztetik.Sokszor úgy néznek mint akik a hetvenes évekből csöppentek volna elő.Iszonyatos hülyén öltözködnek,de nagyon jó humorú srácok.Nincs se mobil telefonjuk,nincs nike cipőjük..Mégis annyira jó fejek,annyira rendesek,hogy senki nem közösíti ki őket.
Azon hogy rossz tanuló szintén nem az anyja tehet,hiszen helyette nem tanulhat ő.Már elnézést,de ha annyira kiközösítve érzed magad akkor miért nem foglalkozol azzal a dologgal amivel később sikereid lehetnének.Amire anyád is büszke lehetne?? Tanulhattál volna..
Azt,hogy el tudja olvasni az üzeneteidet az megint a te hibád..Tényleg nincs annyi eszed,hogy kikapcsold,vagy jelszóval ellásd??
Egyébként ha én az anyád lennék és rám emelted volna a kezed,úgy lekevertem volna egy pofont hogy a párját a fal adta volna vissza.. Még ha nem is húztad meg a haját..mi az hogy a hajába nyúltál,támadólag neki mentél??????
Tanulni nem akarsz,vadulsz,és minden hibádat anyádra kennéd??? Inkább magadba nézzél előbb..
De nem tudom kezelni az ilyen helyzeteket, mivel sehova nem enged el, és semmire nem tud megtanítani.
Fél percre megyek el a géptől, máris odaugrott, milyen jelszóval védtem le volna?
Nem egyszer mondtam neki, hogy ne csinálja, még is beleolvasott.
Szerintem nincs még egy szülő aki így bánik egy gyerekkel mint velem.
Kézráemelésre, valami írta, adott volna egy jó nagy pofont velem. Rendben, lehet, hogy megérdemeltem volna.
De meg se hallgat, meg kérek tőle valamit, meg én vagyok kizárva mindenből te is ideges lennél nem kicsit.
Szerintme türtem én eleget és vártam míg kicsit más lesz a hozzáállása. Hiába beszélek vele, ami bemegy az kimegy. Nem is figyel rám akkor.
Akkor legközelebb ha azt kiabálja hogy intézetbe visz,mond neki,hogy rendben..tegye meg..Az intézet tuti job bmint amiben most élsz..
De már bocsika,de nem anyádnak kéne megtanítani téged,hogy miképpen reagálj egy adott helyzetben.Ha ő irányítana az lenne a gond..De tényleg miért buktál??? Miért nem tanulsz rendesen??? Ez is anyád hibája????
Még valamit.Én ha csak pisilni megyek ki akkor is bezárok mindent,hogy még kísértésbe se essen a család bármely tagja..HA csak fél percre állok fel a géptől akkor is bezárok minden olyan ablakot amit én nyitottam meg..
Szép sorban
1. Barátaid azért nincsenek, mert semmit sem teszel érte, nem kell a rossz cuccokra fogni
2. A tanulás szimpla lustaság miatt nem megy
3. El lehet menni dolgozni, és akkor azt és olyant veszel magadnak, amit és amilyet szeretnél
4. Ha tudod, h anyud beleolvas a cuccaidba, akkor zárd be az ablakot, ha tíz mp-re gugrasz el a géptől, akkor is
5. Remélem tudod, h apróra kellett volna tördelni a kezed, amiért támadólag léptél fel anyuddal szemben? Ha velem próbáltad volna meg, akkora pofont leb.szok, h csak lesel.
Szóval nem kell anyudra fogni a dolgokat, itt te vagy a lustaság.
Gondotam, hogy mindenki ezen fog lovagolni.
Hogyan beszéljem meg vele a dogokat, mivel hassak rá?
"De már bocsika,de nem anyádnak kéne megtanítani téged,hogy miképpen reagálj egy adott helyzetben"
Ha az anyja soha sehova nem engedi el, akkor mégis hogy szocializálódjon, hogyan tanuljon meg helyzeteket kezelni? A suliban, ahol ő a lúzer és ha esetleg valaki is érdeklődött utána, az is egy idő után úgy is elfelejtette, mert ez az a srác aki úgy se jön soha sehova?
Nekem is mindig az volt, hogy soha sehova nem mehettem még 14 évesen a lakótelepi játszótérre is ha lementem iskola után apám már őrjöngött, hogy délután kettőkor miért nem értem még haza. Soha senkivel sehova nem mentem, nekem csak azért volt néha társaságom, mert jó tanuló voltam és tudták, hogy rólam lehet házit másolni, meg ha nem parasztok akkor kitöltöm a dolgozat füzeteket amiből majd órán írunk.
Ha nem lett volna olyan szerencsém, hogy lepasszolnak minden nyárra nagyanyámékhoz, ahol tök jó társaságot találtam és nagyanyámék mindig falaztak nekem, ha elmentem velük valahová, akkor nekem sem lenne egyetlen egy barátom sem, csak azok álltak volna velem mindig szóba, akik le akarják másolni a házit. És mi lett volna, ha nem is vagyok jó tanuló?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!