Mit választanátok? Boldog szegénységet, vagy gazdag szenvedést? Tanácstalan vagyok.

Külföldön dolgozom fél éve, havonta megyek haza 1 hétre.

Azért kényszerültem erre a döntésre, mert már ennivalóra sem volt pénzünk.

Férjem otthon dolgozik és több ok miatt nem tud utánam jönni.

De már elfogyott minden erőm.

Annyi pénzt nem gyűjtöttem még össze, hogy vehessünk egy saját házat, viszont minden egyes hónap egyre nagyobb kín, lelki gyötrelem egymás nélkül.

Már a kitűzött cél sem motivál annyira nehéz nélküle és a munka amit végzek is lelkileg nagyon megvisel.

Most ott tartok, hogy feladom, elég volt, nem megyek vissza többet.

De bennem van a félsz, hogy ha hazamegyek ismét nem találok állást hónapokig, évekig.

Viszont már babát is szeretnénk rettentően ( 30 múltam...).

Nem tudom, mi lenne a helyes, mindkét választás mellett van pro és kontra.

Menni-maradni...nem tudom miként döntsek.

Kíváncsi lennék kívülállók véleményére.

Amúgy albérletben élünk és az eddig összegyűjtött pénz arra lenne elég, hogy ha gyermeket szülnék, 2-3 évig ki tudnám egészíteni a gyest és gondtalanul élhetnénk.

Ha még fél évet dolgoznék akkor tudnánk venni egy olcsóbb házat, viszont semmi megtakarított pénzünk nem maradna.

Otthon peig biztosan nem találok állást sajnos ( Nógrád megye...).