Lennél ilyen kapcsolatban vagy elítéled? Te hogy választottál?

A kapcsolat komoly, 20 és 30 közöttiek vagyunk. Én vagyok a nő. Párválasztásban elsősorban nem az érzelmek, nem a szerelem számított, hanem az észérvek. A férfi jó, kedves, elnéző,jó munkája van, eltart, ha kimondok valamit másnap megkapom, szeret, akkor halálosan szerelmes volt. Én tisztelem a jó tulajdonságait, és láttam benne a jó lehetőséget, és hamar megszeretem azt, aki jó hozzám. Tehát megszerettem őt is. Szexben minden ok. Meg tudjuk beszélni a dolgokat,bármit, mint egy baráttal, lehet, éppen azért mert nem "lángolunk" úgy egymás iránt. Viszont azt tudom hogy ő az, akivel le tudnám élni az életem, de nem az, aki nélkül nem. Megijeszt néha, hogy akkor már sosem fogom átélni azt az igazi szenvedélyt? Viszont az múlandó. Dobjam el érte a biztonságos és kényelmes életem vagy örüljek hogy ez megadatott és inkább maradjak ahol vagyok?