Szó szerint elegem van már belőlük. De mit tudnék tenni?
Tudom nem szabad ilyet mondani, de nem érdekel : már nagyon kezd elegem lenni anyámból és a testvéremből.
én 18/L vagyok, tesóm 25/F. Elegem van abból hogy anyám mindíg a tesóm pártját fogja, hogy ő az angyal meg a "tökéletes" hogy ő amit én mondok biztos nem csinál, holott csinál, anyám is tudja, csak nem akarja beismerni. Pl nemrég kértem a bátyámtól kis segítséget mert nem értettem valamit. Erre közli hogy nem segít, oldjam meg maga, húzzak ki a szobájából.
És ezek után még én vagyok a rossz, én vagyok az állandó problémás mert azt mertem mondani h ő ilyeneket csinál. Néha anyám is hallja, akkor leszidja, de már nagyon felment bennem a pumpa hogy anyám komplett hülyének néz, hogy az orrom előtt a szemem láttára letagadja hogy a tesóm ilyet szokott csinálni.
Ha a tesóm káromkodik? Kit érdekel...anyám néha nevet rajta meg jól elbeszélgetnek, és a tesóm rengetegszer káromkodik nagyon durván. Ha az én számon véletlen kicsúszik 1 rossz szó pl indulatból akkor már egyszerre megkapom hogy "HOGYAN BESZÉLSZ????" meg h "szájon váglak..."
Most komolyan, tesómnak elnézi, nekem nem?
Ha valamit szeretnék, (nem tárgyat) akkor anyám először mérsékeli h milyen, majd jön a tesóm , beleszól és persze egyből neki hisz. És még én vagyok a neveletlen meg én fogjam vissza magam hogy meg merem mondani a tesómnak hogy ne szóljon bele abba ami az én ügyem, én se pofázok bele abba amit ő csinál.
De itt is, egyből megkapom hogy "ő már tapasztaltabb blablabla" "csak elmondta a véleményét..." De már nem érti meg hogy véleményt meg nem kértem, tartsa meg magának. Én se véleményezem azt amit ő csinál.
És ez mindíg így van. Én vagyok a problémás a tesómnak meg mindíg "igaza van" , rá mindíg kell hallgatni, ő mindenbe beleszólhat. Anyám meg azt hiszi hogy csak neki lehetnek (mármint anyámnak) problémái, hogy csak neki lehet rossz napja.
Anyámmal néha jól kijövünk az igaz, de kezd már nagyon elegem lenni.
Még 1 év van gimiből, mert 5 osztályosba járok, utána egyetem vagy fősuli de nem tudok mit csinálni. Nem tudok jelenleg elköltözni.
Az meg a másik dolog hogy én máshova szeretnék menni tanulni, nem Budapestre ahova tesóm járt, de anyám hajthatatlan mert ott az albérlet ott ismerjük a buszokat stb. és akkor mi van? istenem.....mintha máshol nem lehetne megismerni a buszokat meg albit találni....
Bocsi ha hosszú lett, de megoldás nincs az ilyenre?:\ Vagy tegyek rájuk magasról?
válasza:kollégium szóba jöhet?
ezesetben diákmunkával önfenntartó is lehetnél
Már megint egy okoska, aki szerint egy lány csak hisztis lehet. Na, nem. Az sajnos tény, hogy túl sokra értékelnek olyan fiúkat a családban, akik bizony nem sokat tesznek le az asztalra, de valahogy mindig megmagyarázzák (a fiúk is tudnak búgni, nemcsak a lányuk, különösen az anyjuknak).
Nem, én nem hiszem, hogy a kérdezőnek nem lenne igazsága abban, hogy igenis ismerjék el az igényeit. Ha ő nem akarja azt tenni, mely számára nem jó, és nem szeretné egy az egyben a bátyját követni ugyanabban a városban, ahol ő tanul, akkor észre kellene venni, hogy felnőtt és vannak igényei és tervei. Mert pont az lenne a tervtelenség, ha egy az egyben lemásolná azt, amit már látott. Amúgy meg a báty 25 éves, nincs keresete, tehát valami legalább hét éves egyetemre jár, ami meg nincs is (ergó ellébecolta eddig, és még fogja is, hiszen anyuka agyon támogatja).
A helyzet komoly, és tényleg nem árt anyukát felvilágosítana arról, hogy a lánya is legalább annyit ér, mint a fia, és ha ezt mégsem veszi be, akkor csendesen, halkan, de nagyon határozottan végleg leválni. Mert megérdemli az ilyen szülő, hogy elég messzire tudja a gyerekét, és majd talán lesz ideje elgondolkodni azon, hogy mit is jelent szülőnek lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!