Párom nem akar felvállalni/nem mutat be a családjának! Miért van ez?
Párommal 1,5 éve vagyunk együtt, de még nem mutatott be a családjának. Mindig nálunk vagyunk, és kifejezetten élvezi, hogy már-már családtagként bánunk vele. Már számtalanszor rákérdeztem, hogy miért nem mutat be…egyáltalán tudja-e a családja hogy együtt vagyunk stb. Azt válaszolta, hogy náluk ez nem szokás, majd ha már jegyesek leszünk, bemutat. Azt is mondta, hogy jobb ha nem ismerem meg a családját, nagyon konzervatívak és ő a család fekete báránya, ő nem ment egyetemre ezért ugy kezelik mint egy kis senkit…el se hinnék hogy én vagyok a barátnője. De nekem ez nagyon rosszul esik. Eleve nem is fogok vele eljutni így az eljegyzésig, nem fogom összekötni az életem egy olyan férfival akinek még a családját sem ismerem.
És ráadásul a közeli barátai tudják, hogy együtt vagyunk, de a távoliak nem. Utálom ezt a facebook mániát, de még oda se teszi ki hogy kapcsolatban van, képet sem tesz fel. (Eddig azt mondogatta azért, mert úgyis elhagyom, sokkal jobbat érdemlek nála és nem akarja hogy fájjon, attól is fél hogy belém szeret (küzd is ellene, de az érzés erősebb)…de szerintem már elég ideje bizonyítom, hogy én tényleg komolyan gondolom vele.)
Mit tennétek a helyemben? Nagyon szeretem, de ez nagyon rosszul esik.
A komment megírásának időpontja: ma 00:38
Minek akarod megismerni a szüleit, ha a pasid azt mondja, hogy nem érdemes.
Higyj a pasidnak meg nekem is, és ne menj oda ahol nem látnak szivesen, mert nem érdemes.
Ha esetleg majd terjengeni kezd az unoka szag, akkor úgyis felbukkannak majd, na akkor meg nyugodtan vágd be előttük az ajtót, nem érdemelnek mást.
Nem biztos, hogy ürügy, nálunk a barátnőm apja iylen, bár nekem semmi bajom vele, ő mégsem akar megismerni, merthogy én a "munkásosztályból származom".
Az anyukájával kétszer találkoztam elbeszélgettünk, szimpatikus volt, és kb ennyi történt. De ennek már 5 éve, azóta sem láttam őket, csak telefonba szoktam puszit küldeni és hasonlók. Meg névnap, születésnap esetleg valami apróságot egymáson keresztül ha el nem felejtjük.
Igazából nem gondolnám, hogy olyan rossz körülmények közt élhetnek a szülei.
Párom inkább azt szokta mondani, hogy őt nem szeretik a szülei (amit egyébként nehezemre esik elhinni) ezért is akar minél elöbb elköltözni.
Szülei tanultak, mind2en diplomások van egy bágyja ő is sikeres vállalkozó, párom viszont szakmunkás. Azt mondja lenézek, van hogy emberszámba sem veszik. Én is diplomás vagyok (mintha ez a mai világba számítana...ezt mellékesen jegyzem meg)
Párom jól keres, terveink vannak komolyan gondoljuk.
De ez engem nagyon zavar, lehet azért is mert nagyon családcentrikus vagyok és boldog családban nőttem fel. Számomra elképzelhetetlenek amiket mesél a családjával kapcsoltban. (Sőt még a témát is eröltetnem kell mert nem szeret beszélni róla)
Mi a jó francnak kell erőltetni? Azt írtad, hogy a távoli barátok nem tudják, de a közeliek igen, akkor most mi van?
Amúgy minél jobban erőlteted annál rosszabb lesz!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!