Mit tegyek? Meg akarok halni?!

Szerintem túl kellene tenned magad a szüleid válásán. Gondolhatnál arra is, hogy valyon miért váltak volna el. Az enyémek nem váltak, de volt, mikor könyörögtem anyukámnak, hogy lpjen valamit, mert a kettőjük viszonyát nem lehet gyerekként elviselni. z talán jobb?

Az lehet, hogy tényleg rosszul érintett a szüleid vállása, lehet, hogy egyébknt se bánt volna másként veled anyukád.

De elg nagy vagy már ahhoz, hogy magad kezébe vedd az életet. Főleg ami a lelki támaszt illeti.

Szerintem a meg nem született ikertesódba is azért akarsz kapaszkodni, mert nincs, akihez fordulhass. Másoknak ez a napló, ami ezt az őszinte, megbízható barátságot adja.

Próbálj meg ismerkedni, biztos van rokonlélek, akivel jól kijössz. Ha nem ismerkedsz, akkor esélyt se adsz magadnak erre.

Persze a szülőket senki nem tudja pótolni, de attól nem kell neked elvetned az életedet, mert a szüleid nem tudták a legjobbat kihozni magukból. Próbáld meg, hátha neked jobban sikerül!

Ez az ikerdolog érdekes. Ettől eltekintve másnak is vannak rossz szülei, vagy még a tiédtől is rosszabbak. De a világ nem csak a te szüleidből áll. Vannak különb emberek is, sőt.

Szóval most ne két ember alapján itéld meg a világot. Ne öld meg magad, mert akkor sosem tudod meg, mi várt volna még rád az életben. Lehet, hogy két-három hónap múlva jön majd egy szerelem, vagy barátok. Lemaradnál róla? Még szinte nem is éltél 15 év az mi? Tettél le valamit az asztalra, még érettségid sincs? Szeretkeztél már egy jót, csókoloztál már, voltál már szerelmes? Utaztál már külföldre? Nehogy már lemaradj.

Egyik osztálytársunknak gimiben részeges volt az anyja, apja nem volt, mindenki tudta róla, mégis sose sajnáltuk, mert ezek ellenére egy nagyon szerethető fiú volt, életvidám, és tudod, ő vigasztalt másokat.

Az életedet nem te adtad magadnak, igy szerintem nincs is jogod elvenni. Mik a vágyaid? Mi akarsz lenni? Miket szeretsz? gondolj ezekre.

És olvass rengeteg szépirodalmat, az sokat segit bármilyet, ha olvasol addig is elrugaszkodsz a valóságtól.

vagy sportolj. Nekem is volt két öngyilkosságot megkisérelt ismerősöm, és tudod mind a ketten szerencsések voltak mert túlélték. És azóta még egyszer nem tették meg.

Ne tedd meg! Most nem jó a mostani helyzeted, de később még lehet jó. 18 évesen már el is költözhetsz, az meg csak 3 év. Nyugodj meg! A szüleiddel pedig csak annyit foglalkozz, amennyit ők veled.

Egyetértek az előző hozzászólóval.

Nekem is csak 1-2 barátom van, de elvagyok simán nélkülük is. :)

Aminap olvastam egy gondolatot, azért bepötyögöm ide, hátha segít megerősödni lelkileg (mint sok más ismerősömnek is, amikor elmondtam nekik)

Az öngyilkosságban - vagy az öngyilkossági kísérletekben magyon fontos emberi tulajdonságot fedezek fel. Az egyik a GYÁVASÁG. Az illető ember fél szembenézni az élettel, amit hozzáállásának köszönhet. Továbbá magas szintű egoizmus, ÖNZÉS van. Abban a pillanatban, ahogy valaki öngyilkos lesz, az illető csak önmagával foglalkozik, nem érdekli az, hogy hányan szeretik /Nem csak a szüleidből áll a világ, ne felejstd!/ Abban a pillanatban csak a saját, sértett hiúságának kielégülése fontos bármi áron. Továbbá makacsságot is fel tudok fedezni. Dacból nem akar változtatni, (-ezesetben a hozzáállásodról van szó-) belátni azt, hogy mind emberből vagyunk.

Ne folytasd ezt a passzív SZENVEDŐ életmódot, eddig sem vezetett semmire. Járj el otthonról, barátkozz! :-)

Ülj le anyukáddal beszélni, ha úgy érzed fordulj pszichológushoz.